Magyarország hétfőn kezdeményezte, hogy az Európai Unióban legalább 2020-ig maradjon fenn a jelenlegi tervek szerint 2015-től megszűnő cukorkvótarendszer - jelentette be az EU-tagországok hétfői mezőgazdasági miniszteri találkozója után tartott sajtótájékoztatón a magyar delegációt vezető Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságáért felelős államtitkára.
A javaslatot, korábbi vagy mostani megnyilatkozások szerint, több mint tíz ország támogatja, köztük például Franciaország és Németország. Néhány tagállam, így Nagy-Britannia ugyanakkor ellene foglalt állást - közölte Czerván, hozzátéve, hogy a magyar delegáció azt is kérte: a kvótával szabályozott piacon Magyarország számára - mely jelenleg a hazai fogyasztásnak csak a harmadát tudja megtermelni - legyen lehetőség a termelés bővítésére. A javaslat emellett azt is tartalmazza, hogy a kvótához kapcsolódó minimálár se szűnjön meg.
Szerepelt a brüsszeli tanácskozás napirendjén az a jogszabály is, amelynek alapján a jövő év első napjától az EU-tagországokban már csak az új előírásoknak megfelelő ketrecekben tarthatók a tojótyúkok. Az irányelv alkalmazásában problémát okoz, hogy 11 tagállamban 51 millió tyúkot még ma is hagyományos ketrecben nevelnek (köztük Magyarországon körülbelül egymilliót), így ott minden bizonnyal késnek majd a teljes átállással.
Az Európai Bizottság most jelentette be, hogy a késésben lévő gazdák számára hét hónapos átmeneti időszakot javasol, de már az alatt is csak ipari célra (tojáslé vagy tojáspor készítésére) lehet majd használni az új előírásoknak nem megfelelő körülmények között tartott tyúkok tojásait. Czerván György jelezte: Magyarország azt tartotta volna kívánatosnak, hogy a tojásokat továbbra is étkezési célokra is fel lehessen használni.
A vitában több ország megismételte azt az aggodalmát, hogy az új szabályozás átmeneti tojáshiányhoz fog vezetni az EU-ban, aminek az lehet a következménye, hogy unión kívülről olyan tyúkok tojásai érkeznek majd, amelyeket az unióban megkövetelt körülményeknél rosszabbakat biztosító ketrecekben tartanak.
A közös uniós agrárpolitika tervezett reformjával foglalkozó felszólalásában az államtitkár üdvözölte, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések tíz százaléka a termeléshez kötve adható a gazdáknak, ezáltal továbbra is lehetőség nyílik az érzékenynek minősített ágazatok támogatására. Hangsúlyozta viszont, hogy az intézkedésnek kellőképpen rugalmasnak kell lennie, hogy a tagállamok figyelembe vehessék nemzeti sajátosságaikat és agrárpolitikai céljaikat.