Több mint 500 milliárd forinttal csappant meg a magyar devizatartalék

A közel kétmilliárd eurós csökkenésben főszerepe volt egy devizakötvény törlesztésének.

Október végén 36,87 milliárd euróra rúgott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékainak összege, ez 1,89 milliárd euróval - a hétfői árfolyamon közel 580 milliárd forinttal - alacsonyabb a szeptember végi 38,76 milliárd eurós rekordösszegnél.

A csökkenés egyrészt azzal magyarázható, hogy októberben lejárt egy egymilliárd eurós államkötvény, amelynek törlesztését finanszírozni kellett. Bár az adatokból nem derül ki, könnyen elképzelhető, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése is hozzájárult a tartalék csökkenéséhez.

Simor András jegybankelnök szeptember végén jelentette be, hogy az MNB a devizatartalék terhére a végtörlesztésekhez szükséges összeget, igény esetén, a bankok rendelkezésére bocsátja. A kockázatainak mérséklésére rendelkezésre álló eszközökkel élni fog a jegybank, az egyik ilyen a devizatartalék bevetése. Novemberben tovább csökkenhet a tartalék összege a végtörlesztések, valamint egy újabb kötvénytörlesztés miatt, ebben a hónapban ugyanis egy 2 milliárd eurós állampapír visszafizetésére kerül sor.

Magyarországon a devizatartalék tartásának több célja is van. A kormányzat devizaszámláinak vezetésén túl a legfontosabb az, hogy a jegybank a devizatartalékkal mint eszközzel demonstrálja a pénzügyi piacokat érő sokkok ellensúlyozására irányuló szándékát és a képességét. A másik fontos cél a forint védelme, a tartalék ugyanis egy esetleges devizapiaci beavatkozáshoz biztosít forrást - egyfajta pajzsról van szó, ha az országot kinézik maguknak a befektetők. A jegybank gyengülés esetén forintot vásárol, ami erősíti a hazai devizát, túlzottnak ítélt erősödés esetén pedig ellenkezőleg jár el. Minél nagyobb a tartalék, annál hatékonyabban és hosszabban tud védekezni az adott ország jegybankja egy esetleges spekulációval szemben.