A parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatát 266 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a parlament. A döntés alapján a THM-plafon mértéke a jövő évtől nem lehet 24 százalékponttal több a jegybanki alapkamatnál. Emellett kimondták, hogy a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott - 3, 5 vagy 10 éves - periódusok alatt rögzíteniük kell.
A THM-plafon alól kivételt jelentenek a magasabb kockázatú és költségű áruhitelek, illetve a hitelkártyához kapcsolódó kölcsönök, amelyeknél ez a korlát magasabb.
Az új szabályok szerint a 2012. január 1. előtt kötött, egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében a pénzintézeteknek 2012. május 31-ig egy alkalommal lehetővé kell tenniük a szerződés módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a törvényben meghatározottaknak.
Ugyancsak a gazdasági bizottság javaslatát - 253 igen mellett, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodással - elfogadva a Ház úgy határozott, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetőségét kiterjeszti a lízingszerződéssel rendelkezőkre is.
A szabályozás következményéről az [origo]-nak csak háttérben nyilatkozó banki elemzők korábban ellentmondásos következményekre hívták fel a figyelmet. Elsőként arra a kedvező hatásra, hogy a plafon megtisztíthatja a piacot a gyorskölcsönöktől, vagyis a kifejezetten rövid futamidejű, kis összegű és meglehetősen drága hitelektől, amelyeket jellemzően nem a kereskedelmi bankok, hanem erre szakosodott pénzügyi intézmények nyújtják, mint amilyen a Provident is. Ezek ügyfelei nem ritkán pénzügyileg kevésbé képzettek, nincsenek is tisztában azzal, hogy mekkora terhet vállalnak magukra.
Banki forrásaink ugyanakkor azt is hozzátették, hogy ha a THM-plafont túl mereven határozzák meg, és azt nem vizsgálják felül rendszeresen, akkor az káros a hitelpiac minden szereplőjének.