Mégis az IMF-hez fordul a kormány
"Kínos hátraarc" - külföldi lapok a magyar lépésről
Gyengeséget jelent - mit mondott a kormány az IMF-ről korábban?
Egyből erősödni kezdett a forint az NGM közleménye után
Tárgyalást kezd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a kormány - jelentette csütörtökön délután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). További részleteket nem közöltek, de a közleményből kiderül, hogy feltehetően nem hitelt akar felvenni a kormány (részletek itt).
A Nemzetközi Valutaalap csütörtök este nem erősítette meg, hogy újabb hitelprogramról tárgyalna Magyarországgal. Az IMF közleményében kijelentette: Magyarországon tartózkodó küldöttsége a szokásos évi felülvizsgálatot végzi. "Ez nem egy tárgyaló küldöttség" - áll a nyilatkozatban. Egyben leszögezték: "a Nemzetközi Valutaalap nem kapott felkérést a magyar hatóságoktól, hogy tárgyalások kezdődjenek egy az Alap támogatására épülő programról". Mindez ugyanakkor nem mond feltétlenül ellent az NGM közleményének, amely arról szólt, hogy a kormány az éves felülvizsgálat keretében kezd tárgyalásokat az IMF-fel.
Az [origo]-hoz beérkezett első elemzői gyorskommentárok között Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője nagyon jó döntésként értékeli a kormány lépését, de szerinte valószínűleg jelentős változás lesz az eddigi gazdaságpolitikai vonalhoz képest, mert "az IMF-től nem várható el, hogy gazdaságpolitikai feltételek nélkül finanszírozza az országot".
Menekülés a spekulációtól
A jelenlegi feszült piaci helyzetben a kormány felelősségteljes döntést hozott - mondta Tardos Gergely, az OTP Bank elemzői központjának vezetője. "Magyarország esetében a hiánycélok 2012-ben tarthatóak, a külső egyensúly magas és növekvő többletet mutat. A legnagyobb problémát egyértelműen az államháztartás jövő évi hiányának és lejáró adósságának finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanság jelentette. Ez utóbbit egy IMF-fel kötött megállapodás megoldhatja, és az sem zárható ki, hogy a magyar államadósság spekulatív kategóriába történő leminősítését is megakadályozza" - mondta.
Az IMF-fel kötendő új megállapodás olyan védőhálót jelenthet Magyarországnak, amelynek köszönhetően jelentősen javul az ország nemzetközi befektetői megítélése - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki hozzátette: egyfajta gazdaságpolitikai irányváltást is előrevetíthet a tárgyalások megkezdése. Suppan szerint az IMF-nek lehetnek feltételei, például a válságadók gyors kivezetése, a strukturális reformok felgyorsítása és a végtörlesztéshez hasonló további megoldások elvetése. Ezek a lépések már önmagukban, az IMF-megállapodás nélkül is javíthatnák az ország megítélését. A tőzsdén és a forintpiacon is azonnal meglátszott a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentésének súlya, a részvényárfolyamok megugrottak, a forint erősödött - mondta Suppan.
Mentőmellény a bajban
Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy megállapodás segítheti az ország finanszírozását is. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban több kincstárjegy-aukció is sikertelenül végződött, alacsony volt a kereslet, vagy túl magas a hozam. Mivel a befektetők kockázatkerülése, így a hozamok jelentős emelkedése mögött főleg nem a gazdasági fundamentumok helyzete áll, hanem elsősorban a befektetői félelmek és a bizonytalanság, az IMF-megállapodás olyan védőhálót jelenthet, ami ismét vonzóvá teszi a forinteszközöket. Azt is hangsúlyozta: ez olyan "mentőmellény, amelyet csak akkor kell felvenni, ha tényleg baj van", valószínűleg Magyarországnak az IMF hitelére nem lesz szüksége ténylegesen, a megállapodással a piacról is tudja magát finanszírozni.
Az IMF-megállapodás "pecsét" lenne a kormány gazdaságpolitikájára, azaz a nemzetközi szervezet rendben lévőnek minősítené a nem egészen átlátható államháztartási folyamatokat - vélekedett Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ha Magyarország aláír egy új hitelprogramot, akkor a befektetők számára egyértelművé válik, hogy működik az a védőháló, amelyet az utóbbi időben a pénzpiacok sürgettek - magyarázta Kondrát. Az elemző ennek jelentőségét nemcsak abban látja, hogy a jövő évben a piacokról bevonandó 4-5 milliárd euró összegű új hitel felvétele biztosított, hiszen végső esetben az IMF is rendelkezésre áll, de legalább ilyen fontos, hogy az euróárfolyam is visszatérhet a 300 forint alatti sávba.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a bejelentés előzménye volt a forint folyamatos gyengülése, és az, hogy a befektetői világ folyamatosan figyeli a magyarországi fejleményeket. Török kiemelte: "ára lesz az IMF-fel való új megállapodásnak, de tulajdonképpen nem kell túl sokat tenni: a Bankszövetséggel, a magyar bankrendszerrel azonban vélhetően ki kell egyeznie a kormánynak".