"A kamatfelárral sohasem játszottak a bankok" - interjú a bankszövetség főtitkárával

Van realitása annak, hogy az Európai Bizottság lépései szembemennek a magyar kormány elképzeléseivel - mondta el az [origo]-nak adott interjújában Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint lesz olyan megoldás, amely valódi segítséget nyújt majd a devizahiteleseknek, de a jövőre életbe lépő új kamatszabályok nem feltétlenül lesznek mindenkinek előnyösek.

Ausztria panaszt tett az Európai Bizottságnál a végtörlesztés miatt, és felülvizsgálati kérelmet kért. Ön mire számít? Lesz konzekvenciája a brüsszeli vizsgálatnak?

Az Európai Bizottság hivatalból elkezdte a kérdés vizsgálatát. Most az adatgyűjtés időszakában tartanak, és ezután várhatóak a következő lépések. Azt gondolom, van annak realitása, hogy az Európai Bizottság lépései szembe fognak menni a magyar kormány elképzeléseivel.

A kormány és a Magyar Bankszövetség viszonya viszont most békésebb, és a múlt heti egyeztetés után elindult a közös megoldáskeresés a devizahitelesek megmentése érdekében. Egy vagy több javaslatot tesz majd le az asztalra a Bankszövetség?

A munka intenzíven folyik, hétfőn volt az első és csütörtökön a második megbeszélés. Több megoldást vizsgálunk, több elgondolás közül keressük azt, amelyiket szakmailag a legjobbnak tartunk, és végül ezt az egyet fogjuk javasolni. Hogy melyik lesz ez, azt egyelőre nem tudom megnevezni, mert mindegyik javaslat mellett és ellen is vannak érvek. Olyan megoldást fogunk találni, amellyel mindenki, akit a hitelválság érint, érezheti majd azt, hogy segítséget kap, ha élni kíván vele.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy egy állami tulajdonú bank bevonásával is elképzelhető a devizahitelesek megmentése. Járhatónak tartja ezt az elképzelést?

Ez is egy lehetséges megoldás, de nyilvánvalóan figyelembe kell venni a költségvetési kereteket. A mai költségvetést elnézve, én ebben nem nagyon hiszek.

A napokban elfogadta a parlament a referenciakamatozásról szóló törvényt. Ez azt jelenti az ügyfelek számára, hogy jövőre a bankok a kamatfelárral már nem tudnak játszani?

A kamatfelárral sohasem játszottak a bankok. Folyamatosan azzal a kihívással szembesültek, hogy a válság negatív hatásait milyen mértékben tudja a bankszektor lenyelni, és milyen mértékben kell az ügyfélnek viselnie. Amikor már muszáj volt a negatív hatásokat az ügyfelekkel megosztani, akkor is azt tapasztaltuk, hogy késleltetve és kisebb mértékben hárították tovább az ügyfelekre a terheket a bankok. A mostani szabályozás azt eredményezi, hogy amikor az ügyfél szerződést köt, akkor a futamidő alatt esetlegesen várható negatív hatásokat a banknak előre be kell áraznia, mert mindennek bele kell férnie az előre lefixált kamatmarzsba. Hogy aztán ez előnyösebb lesz-e az ügyfélnek, vagy sem, azt nehéz előre látni. Biztos lesz olyan, aki annak érzi majd és olyan is, aki rosszabbnak. Minden változásnak vannak haszonélvezői és kárvallottjai. Az előbbiek csendben örülnek majd, az utóbbiak pedig hangosan üvöltenek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

"A kamatfelárral sohasem játszottak a bankok"

A szabályozás tehát nem engedi majd meg azt, amit most október elején láttunk a hitelpiacon? Azért kérdezem ezt, mert ma is vannak referencia-kamatlábhoz kötött forinthitelek, és ezeknél előfordult, hogy a kamatfelár egyik napról a másikra két százalékponttal is megugrott a végtörlesztés kezdetén a kockázati költségek emelkedésére való hivatkozással. A jövőben ez nem fordulhat elő?

Két megoldás lehetséges. Vagy fix kamatozású hiteleket kínál majd a bank, vagy változó kamatozásút, amelynél a kamat alapja a bankközi kamatláb (BUBOR, LIBOR vagy EURIBOR) lesz. Erre kerül rá egy fix marzs, és ez nem változhat a futamidőn belül. Csak a referenciául választott kamatláb ingadozik, de ez rendszeresen változik. Ha ezt összevetjük a mostani rendszerrel, akkor látni kell azt a különbséget, hogy eddig a bankok nagyon visszafogottan és részlegesen tették át az ügyfelekre a nehézségeket. A verseny kikényszerítette ezt. Az új rendszerben viszont a bankközi kamatszint (BUBOR, LIBOR) változása egy az egyben áttevődik az ügyfelekre. Nem lehet ma még megmondani, hogy ki fog ezzel jól járni.

A szintén elfogadott kamat és THM-plafonnak is lehetnek kárvallottjai?

Látni kell, hogy a magyarországi kereskedelmi bankok kamatszintjét a plafon nem érinti, az az uzsorajellegű kölcsönökre vonatkozik elsősorban. Vannak speciális, extra kényelmet vagy rugalmasságot kínáló banki termékek, amelyeket általában a jobb minőségű ügyfélkörnek ajánlunk fel, itt kértük, hogy hadd térjünk el az általános 30 százalékos plafontól. A hitelkártyák és a fogyasztási kölcsönök tartoznak ebbe a körbe, ezek munkaigényes és nagy hozzáadott értékkel bíró termékek, amelyeknél indokolt az eltérés és a magasabb, 45 százalékos THM-szint.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

"Az új rendszerben a kamatszint változása egy az egyben áttevődik az ügyfelekre"

Orbán Viktor nemrégiben azt nyilatkozta a parlamentben, hogy újraszabályozná a bankrendszert. Mit takarhat az újraszabályozás szándéka?

Mivel a kormányfő mondta, ezt tőle kell megkérdezni.

Szakmai szempontból azért érdekelne a véleménye, mert a miniszterelnök a kereskedelmi és befektetési bankok szétválasztásának szükségességére tett utalást. Magyarországon ez releváns kérdés?

A világban alapvetően kétféle bankrendszer fejlődött ki. Az egyik az angolszász országokra jellemző, ahol vannak kereskedelmi bankok és befektetési bankok, a kontinentális Európában pedig az univerzális bankok a meghatározók. Az újraszabályozás azért érdekes kérdés, mert az univerzális rendszer sokkal szabályozottabb, és jóval válságállóbb is. Ha valaki összeveti az amerikai részvénypiacon történt bukásokat és árcsökkenéseket, akkor látja, hogy azok sokszorosai az európai piacokon tapasztaltnak. Azt gondolom, hogy ebből a szempontból mi a világ szerencsésebb részéhez tartozunk.