Orbán szerint kezdődik a növekedési csata

Nagyon nehéz lesz elérni jövőre a másfél százalékos gazdasági növekedést, de a cél módosítása előtt a magyar kormány még arra vár, hogy a német kormány lefelé módosítja-e saját GDP-prognózisát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön egy londoni egyetemen tartott előadásában. A kormányfő megerősítette, hogy Magyarország továbbra is be akar lépni az eurózónába, de ehhez előbb meg kell erősítenie a gazdaságát, nehogy úgy járjon, mint Görögország. Az [origo] a közönség egyik tagjától megkapta a kormányfő előadásának felvételét, az összefoglaló az alapján készült.

"Extrém nehéz" lesz elérni a kormány által kitűzött és egyelőre nem módosított jövő évi 1,5 százalékos GDP-növekedést - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a London School of Economics egyetemen tartott előadásában. A magyar miniszterelnök szerint magasak a jövő évi GDP-növekedéssel kapcsolatos kockázatok, emiatt nagyon nehéz lesz elérni a kitűzött célt, a kormány ezért egyelőre vár, hogy a német kormány lefelé módosítja-e saját GDP-prognózisát.

Orbán ugyanakkor kiemelte, nagyon biztató, hogy bár az Európai Bizottság csak 0,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Magyarország számára, így is elérhetőnek gondolja a költségvetési hiány három százalék alatt tartását. Ez óriási eredmény - jelentette ki.

Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta, a növekedési csata lesz a következő, amit az országnak meg kell vívnia, mert enélkül nem tud kilábalni a válságból. "Kell egy növekedési terv, már dolgozunk rajta" - említette. Előadásában emlékeztetett arra, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely uniós taggá válva nem tudta gyorsítani a gazdasági növekedését, az EU-források felhasználása ellenére.

Beszélt ugyanakkor az ország eredményeiről is, így arról, hogy 2009-hez képest 7,2-ről 2,9 százalékra sikerült leszorítani a GDP-arányos költségvetési hiányt - ezzel kimondatlanul a Bajnai-kormányt is dicsérte -, és felidézte, hogy az államadósságot is sikerült csökkenteni, ami az EU-ban csak egyetlen másik tagállamnak, Svédországnak sikerült. (Arra nem tért ki, hogy Magyarország esetében ezt a magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése tette lehetővé.)

Orbán Viktor a London School of Economicson

Orbán elismerte, hogy "nagyon kockázatos döntés volt" tavaly nyáron az IMF védőernyőjének elhagyása, de erre volt szükség, mert jobb a piacra, mint az IMF nagylelkűségére támaszkodni. Megjegyezte, az ortodox és nem ortodox intézkedések keverékének már jönnek az eredményei, és ezek szerinte meggyőzhetik a hitelminősítőket is. "Be kell bizonyítanunk, hogy amit csinálunk, ésszerű, kiszámítható és sikeres" - mondta.

Orbán Viktor szerint egyértelmű, hogy fokozottabb integráció nélkül az eurózóna nem tud túlélni. Egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Magyarország továbbra is az övezet tagja akar lenni, mert hosszú távon hisz az európai integrációban. Hozzátette viszont, hogy "először a strukturális feltételeket kell teljesítenünk, meg kell erősítenünk a fundamentumainkat", és utalt a görög példára, mint amely esetben nem így történt.

A miniszterelnök úgy vélte, a krízis a felszínen az Európai Unió válságának tűnik, de valójában felelőtlen közpénzkezelésről és felelőtlen befektetési politikáról van szó: a nemzeti és uniós forrásokat jóléti kiadásokra fordították, nem pedig termelő, értékteremtő célokra, ami irreális várakozásokat gerjesztett a társadalomban. Azt mondta, nagy gond az erős politikai vezetés hiánya: az, hogy a politikusok nem képesek megfordítani az eladósodást.

Vállalkozásbarát bankrendszert szeretne Orbán

Az uniós válságról a kormányfő azt is mondta, "minden országnak a saját ügyeit kell rendbe tennie", mert csak stabil tagországok alkothatnak erős közösséget. A feladat szerinte nem bonyolult: minden államnak úgy kell működnie, hogy ne függjön túl nagy mértékben az adósságpiactól és a nemzetközi pénzügyi intézmények nagyvonalúságától. Továbbá éljen mindenki a lehetőségein belül, a válságot a terhek megosztásával kell legyőzni, és vállalkozásbarát viszonyokat, valamint bankrendszert kell kialakítani.

A tehermegosztás gondolatát bővebben is kifejtette, amikor a válságra adott speciális magyar válaszokat ismertette. Az állam, az üzleti szféra és a lakosság közötti tehermegosztás morális létjogosultságával magyarázta a különböző különadók bevezetését, a szociális rendszer küszöbön álló "racionalizálását". Célként említette egymillió ember bevonását az adózásba, az aktívok arányának 55 százalékról 75 százalékra emelését. Azt is mondta, hogy kormánya a háttérintézményei felét megszüntette, a hiánylefaragásnál pedig a kiadáscsökkentés kétharmados arányára hivatkozott.

A tehermegosztáson túli másik két fontos alapelvnek a közigazgatás újjászervezését (a közszolgáltatások hatékonnyá tételét) nevezte, valamint azt, hogy képessé kell tenni a társadalmat és a cégeket az értékteremtésre. Az ezt szerinte elősegítő intézkedések közé sorolta az egykulcsos adó, a családi adókedvezmény bevezetését, valamint a társasági adó csökkentését, és kiemelte, hogy az új alkotmány gazdasági kritériumokat is előír, például meghatározza a GDP-arányos államadósság maximumát.

"A globalizáció mostantól inkább a Keletnek fog kedvezni"

Orbán szerint Magyarországnak a termelő szektorra és a mezőgazdaságra kell helyeznie a hangsúlyt. Beszélt arról, hogy Közép-Európának vannak különleges versenyelőnyei, így az, hogy az országok politikailag egyre stabilabbak, valamint az, hogy a régió multikulturális hagyományai és történelmi tapasztalatai révén ezek a társadalmak könnyen alkalmazkodnak, könnyen tanulnak új dolgokat. Egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, a globalizáció mostantól inkább a Keletnek fog kedvezni, ezért van szükség szerinte egyebek mellett egy Európa és Oroszország közötti stratégiai szövetségre, a megfelelő garanciákkal.

A miniszterelnök pártja tavalyi kétharmados választási győzelméről is beszélt. Elismerte, nehéz nyugat-európai közönségnek elmagyarázni, miként történhet meg ilyesmi egy szabad választáson - különösen úgy, hogy a brit rendszerben egy ilyen eredmény a parlamenti helyek 99 százalékának elnyerését jelentette volna. Ennek megértéséhez nem elég általában ismerni a közép-európai történelmet, az elmúlt húsz év ismerete is kell hozzá. "A posztkommunizmus lezárásának igénye magyarázza a földcsuszamlásszerű győzelmet", magyarázta, hozzátéve, "a kérdés csak az, mire használjuk ezt a politikai erőt".

Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön kiadott előrejelzésében csak félszázalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak, szemben a kormány által hivatalosan várt 1,5 százalékos mértékkel, amely a jövő évi költségvetés tervezéséhez is alapul szolgált. Az EB a kormány által kitűzöttnél (2,9 százalék) ugyancsak jóval alacsonyabb, 1,4 százalékos növekedéssel számol 2013-ra. Korábban Matolcsy György is azt mondta, hogy a magyar kormány a német prognózisra vár.

Köszönet a felvételért Maráczi Gézának.