Barroso kérése ellenére megszavazták a stabilitási törvényt

Megszavazta az Országgyűlés pénteken a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt. Ez az egyike annak a két jogszabálynak, amely elfogadásának elhalasztását kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A parlament Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője kezdeményezése ellenére nem tartott név szerinti szavazást a stabilitási törvényről. Kövér László, az Országgyűlés elnöke javasolta a házszabálytól való ilyen értelmű eltérést.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tervezetéhez hasonlóan a stabilitási törvényt is bírálta az Európai Bizottság. Miután az EU és az IMF tárgyalódelegációja a magyar kormány által kért hitelkeretről folytatott előzetes egyeztetésekről idő előtt hazautazott, kiderült, hogy ennek legfőbb oka a jegybanktörvény és a stabilitási törvény tervezete miatt kialakult nézeteltérés volt. Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa személyesen döntött úgy, hogy a küldöttség megszakítja a tárgyalást.

José Manuel Barroso, a bizottság elnöke e két törvény megszavazásának elhalasztását is kérte az Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt levelében, melyre a kormányfő elutasító választ küldött.

Az Európai Központi Bank jegybanktörvényt érintő kritikáihoz képest a stabilitási törvénnyel kapcsolatos uniós kifogások részleteikben kevésbé ismertek. Az uniós kritika lényege, hogy a rövid fókuszú, éves horizontú adósságcsökkentési szabály nincs összhangban az uniós ajánlással, a Költségvetési Tanács egy "bábtestületként" működik, a közpénzügyek átláthatósága gyenge, és javulás nem mutatkozik.

A jogszabályban ezen kívül is vannak nagy vitát kiváltó pontok, így az, hogy - sarkalatos törvény lévén - megköti a következő kormányok kezét az adópolitika alakításában azzal, hogy előírja: a személyi jövedelemadó 2013-tól, a társasági adó 2015-től egykulcsos lehet.

A törvény rendelkezik egyebek mellett arról is, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, mely csak rendkívüli helyzetben növekedhet (ezt a szabályt csak 2015-ben kell alkalmazni, de ettől még más rendelkezések alapján csökkenteni kell az adósságot- a részletekről itt olvashat).

Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat, ezzel párhuzamosan ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter módosító javaslatára kikerült viszont a törvényből az a pont, amely a Költségvetési Tanács elnökének (jelenleg az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond tölti be ezt a tisztséget) díjazást biztosított volna. Korábban Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke olyan módosítót nyújtott be, amely a díjazás mértékét is megszabta volna, a mindenkori átlagbér kilencszeresében.