Az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton változtatott a kormány által benyújtott jegybanktörvény-javaslaton a parlament pénteken. A módosításokat jobbára a fideszes Rogán Antal és az általa vezetett gazdasági bizottság terjesztette be. Az EKB által ugyancsak kifogásolt, az alelnökök számának növeléséről rendelkező pont benne maradt a javaslatban.
Az egyik elfogadott módosítás szerint államfői kinevezés helyett - a jelenlegi szabályoknak megfelelően - továbbra is az Országgyűlés választhatja meg az MNB monetáris tanácsának tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül. A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe. Visszavonták azt a pontot is, amely korlátozta volna az alkalmazottak fizetését.
A december 13-án benyújtott jegybanktörvény-tervezetet bel- és külföldről egyaránt kemény kritikák érték. A jogszabályt ennek ellenére sürgősséggel tárgyalta a parlament azzal az indoklással, hogy mivel a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény is hivatkozik rá, ez év végéig mindenképpen el kell fogadni.
Simor András, az MNB elnöke az Indexnek adott interjújában a jogszabálytervezetet "újabb és most már totális hatalomátvételnek" nevezte a kormány részéről. Szerinte elfogadása esetén sértené az MNB függetlenségét, jelentősen megnehezítené az intézmény ésszerű működését, súlyosan veszélyeztetné a szakmai hitelességét.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyancsak szinte azonnal jelezte, hogy vizsgálja a javaslatot, mondván, "a függetlenség csorbulása jelentős okot adna az aggodalomra". Az Európai Központi Bank (EKB) közleményében azt írta, a jegybanktörvény másfél éven belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével, és a készülő új szabály több pontja felveti a kérdést, hogy felhasználható-e a döntéshozatali folyamatnak a jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására. Kifogásolta azt is, hogy az MNB és a PSZÁF összevonására lehetőséget adó jogszabálytervezetet nem nyújtották be az EKB-nak konzultáció céljából.
Miután az EU és az IMF tárgyalódelegációja a magyar kormány által kért hitelkeretről folytatott előzetes egyeztetésekről idő előtt hazautazott, kiderült, hogy ennek legfőbb oka a jegybanktörvény és a stabilitási törvény tervezete miatt kialakult nézeteltérés volt. Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa személyesen döntött úgy, hogy a küldöttség megszakítja a tárgyalást.
Ezek után nem volt meglepő, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, azt kérve, hogy a kormánytöbbség vonja vissza az MNB-törvényt és a pénzügyi stabilitási törvényt, és csak az uniós szervekkel folytatott egyeztetés után terjessze be újra.
A kormányfő csütörtök este, a Hír Tv egyik műsorában elmondta, hogy "udvarias hangvételű, de határozottan elutasító" választ küldött Barrosónak, vagyis jelezte, hogy nem hajlandó felfüggeszteni a két törvény elfogadását.
Időközben Rogán Antal, parlament gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke több módosító javaslatot nyújtott be a törvényhez, indoklásukban az EKB véleményének figyelembe vételét jelölve meg. Rogán szerint a módosítók átültetik az EKB javaslatainak kilencven százalékát, köztük a bérezésre, a parlamenti beszámoltatásra, a monetáris tanács tagjainak megválasztására vonatkozókat.
Maradtak azonban olyan pontok, amelyekben a kormánytöbbség továbbra is vitatkozik az EKB-val: tartja magát a plusz egy MNB-alelnök delegálásához, valamint a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonásának lehetőségéhez - mondta Rogán Antal. Az EKB azt közölte, hogy nem nyugtatták meg a módosító javaslatok.
Az Európai Bizottság a Barroso elnök által megjelölt feltételek teljesítéséig várhatóan nem folytatja a tárgyalást a Magyarország által kért hitelkeretről.