Ellentmondás feszül a hiteltárgyalások feltételei körül

Legalább két feltételt említett eddig az Európai Bizottság, amelyek teljesítése nélkül Magyarország még csak a tárgyalásokat sem kezdheti meg az IMF-EU-hitelprogramról, Giró-Szász András kormányszóvivő mégis azt állította pénteken, hogy semmilyen feltételük nincs a tárgyalásoknak.

Semmilyen hivatalos előfeltétele nincs a hiteltárgyalások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő pénteken a köztévé Ma reggel című műsorában. Szerinte a magyar kormány kész a tárgyalásokra, így azok bármikor megkezdődhetnek.

Azt állította, az Európai Bizottság (EB) által kifogásolt törvények megváltoztatása nem előfeltétele a hiteltárgyalások megkezdésének. A kormányszóvivő azt is hozzátette, hogy az egykulcsos adórendszer megszüntetése mint feltétel az EU-ban "fel sem merült", az IMF pedig az elmúlt két-három évben legalább négy olyan országnak adott hitelt, ahol egykulcsos adórendszer van, és ebből kettő az Európai Unió tagja.

Giró-Szász András szavaival ellentétben az elmúlt hetekben több feltételről is említést tett az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap. December végén, amikor a kormány intézkedései miatt az EU-IMF-delegáció hazautazott, Brüsszel azt közölte, hogy "amint a magyar kormány megnyugtatóan eloszlatja a tárgyaló felek aggályait, folytatódhatnak az informális egyeztetések, illetve megkezdődhetnek majd a formális tárgyalások is", vagyis ekkor körvonalazódott, hogy a hivatalos tárgyalásoknak feltételeik vannak.

Első feltétel: a jegybanktörvény

Ekkor az Európai Bizottság a jegybanktörvényt nevezte meg módosítandó szabályként, de a Valutaalapnak ekkor még nem volt előfeltétele. Christoph Rosenberg, az IMF magyar missziójának vezetője még csak arról a feltételről beszélt, hogy a magyar kormánynak jeleznie kell, hogy milyen hitelkonstrukcióra tart igényt, ez azonban minden hitelkérelemnél így van, tehát nehéz valódi feltételként értelmezni.

Az IMF előfeltételeket elvileg nem is támaszt, hiszen a hiteltárgyalásokon körvonalazódik az a program, amelyet a hitelt kérő országnak teljesítenie kell. A negyedéves felülvizsgálatokon ellenőrzik a programot, és amennyiben az ország nem teljesíti a benne foglaltakat, az IMF megtagadhatja az aktuális hitelrészlet rendelkezésre bocsátását. Ez így történt a 2008-2010-es magyar IMF-programnál is, az új kormány az utolsó negyedéves felülvizsgálaton elvárt szabályokat nem volt hajlandó elfogadni, ezért idő előtt szakadt meg a program.

A Valutaalap a válság elején azonban egy olyan megállapodást kötött az EU-val, hogy Brüsszel hozzájárulása nélkül semmilyen szerződést nem ír alá, azaz a feltételeket valójában az Európai Bizottság szabja. Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa január elején azt mondta, a jegybank függetlenségének biztosítása az egyik legfontosabb elvárás bármilyen EU-IMF-hiteltárgyalás előtt, ezek rendezése előfeltétele a tárgyalásoknak.

Az IMF is feltételekről beszél

Az IMF ennek megfelelően szintén kivárt a magyar tárgyalásokkal. Christine Lagarde, a Valutaalap igazgatója január 12-én Fellegi Tamással, a magyar delegáció vezetőjével tárgyalt, majd kiadott egy közleményt. "Jeleztem, hogy mielőtt az IMF meghatározhatná, hogy mikor, és egyáltalán kezd-e tárgyalásokat egy készenléti hitelkeretről, kézzel fogható lépéseket kell látnunk, amelyek bizonyítják a [magyar] hatóságok erős elkötelezettségét a makrogazdasági stabilitáshoz szükséges politika megvalósításában" - áll a közleményben.

Vagyis a "kézzel fogható lépések" teljesítését tűzte ki feltételül, addig még csak időpontot sem volt hajlandó kitűzni. A következő napon pedig Olli Rehn megerősítette, hogy az Európai Bizottság osztja az IMF állítását. A tárgyalások hivatalos időpontját azóta sem tűzték ki, pedig a kormány arról beszélt többször is, hogy mielőbbi megállapodásra törekszenek. Giró-Szász mégis azt mondta, hogy akármikor elkezdődhetnek a tárgyalások.

Második feltétel: bírói függetlenség

Olli Rehn négy nappal később kibővítette a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos feltételt, ugyanis azt állította, hogy az alkotmány vonatkozó részeit is módosítani kell, nem csak a törvényt magát. "Felkérem a magyar kormányt, hogy a központi banknak biztosítson teljes függetlenséget. Ez a vonatkozó szabályozásnak teljes körű - az alkotmányra is kiterjedő - felülvizsgálatával jár. Ezzel a kérdéssel még az előtt foglalkozni kell, hogy hivatalos tárgyalásokra kerülhetne sor az uniótól és az IMF-től igényelt pénzügyi támogatásról" - fogalmazott Olli Rehn.

Közben az EU három törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Ezzel együtt a jegybanktörvény mellett a bírói függetlenség biztosítása is a tárgyalások előfeltételévé vált, Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn szóvivője pedig elmondta, hogy Magyarországnak előbb az előfeltételeket kell teljesítenie, mielőtt el lehet indítani ezt a tárgyalási folyamatot.

A Tv2 hétfőn úgy értesült, hogy az IMF az egykulcsos adó megváltoztatását kérte a tárgyalások előtt informálisan. Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi delegációjának vezetője azonban csak az adóval kapcsolatos aggályairól beszélt, feltételként nem említette. Úgy fogalmazott, hogy az egykulcsos adórendszer magyar változata és az egyes hozzá kapcsolódó rendelkezések az "optimálisnál kedvezőtlenebb gazdasági eredményeket hoztak, növelték a bürokráciát, és túlságosan nagy terhet jelentettek a leginkább veszélyeztetettek számára".