Közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a devizahitellel rendelkező közalkalmazottaknak járó konstrukció részleteit. A kérdés azért kényes, mert Orbán Viktor miniszterelnök decemberben a kedvezményes végtörlesztésre buzdítottalevélben az érintett mintegy 70 ezer embert, és azt ígérte nekik, hogy állami segítséget kapnak ahhoz, hogy kedvező kondíciójú forinthitelhez juthassanak. Ezt az ígéretet azonban nem tartotta be a kormány, ezért a közszféra dolgozói közül sokan hoppon maradtak és lecsúsztak a végtörlesztésről.
Az elmaradt kormányzati ígéretet próbálja meg most kompenzálni a kabinet, amely január 19-ei ülésén felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerének feltételeit. Felkérte a tárcát arra is, hogy készítse elő a megvalósításhoz szükséges jogszabályt, és tegyen javaslatot a működtetéshez szükséges forrás biztosításának módjára.
Csatlakozhatnak az árfolyamgáthoz
Az NGM szerdán tette közzé az új kedvezményeket, amelyek a kormány és a bankok legutóbbi csomagjában szereplő árfolyamgátas konstrukcióhoz illeszkednek. A kormány 2011. december 15-én megegyezett a Bankszövetséggel arról, hogy a korábbi árfolyamgát rendszerét a hitelesek számára meghosszabbítja és kedvezőbbé teszi. A megállapodás szerint a deviza jelzáloghitel-adósok 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést (a korábbi határidő 2011. december 31. volt). Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig lesz biztosítva a korábban meghatározott 2014 vége helyett. Ez idő alatt az adósok fix (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2,5) árfolyamon törleszthetik hitelüket.
Az új árfolyamgát feltételei szerint a rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözetét két külön számlán könyvelik. Az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra. Az ügyfél terhét jelentő tőke-gyűjtőszámla a bankközi kamat szerint kamatozik.
Extra kedvezmények
Az a közszférában dolgozó személy, aki devizaalapú, jelzálogfedezetű hitelt vett fel, és a bankjánál kezdeményezte a végtörlesztést 2011. december 30-ig, ezt bejelentette munkáltatójának, de mégsem tudott élni a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, további kedvezményekben részesül az NGM tájékoztatása szerint. Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke az [origo] megkeresésére elmondta, hozzávetőleg 40 ezren vannak azok, akik a devizahitellel rendelkező közszolgák közül tavaly év végéig jelezték bankjuknak a végtörlesztési igényüket.
Az ő kérelmüket a bankok soron kívül bírálják el - ez akár több hónapos előnyt jelent. Az állam a közszférában dolgozók esetében gyermekszámtól függően kamattámogatást nyújt a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3 százalék a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1 százalék kamattámogatás jár. Az állam az árfolyamgát rendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege megegyezik a 2012. február 1. és az első árfolyamgát feltételei alapján fizetendő törlesztőrészlet időpontja - de legkésőbb 2012. július 1. - közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével. Ezzel a közszférában dolgozók valójában akkora támogatáshoz juthatnak, mintha 2012 februárjától az új típusú árfolyamgát szerint, rögzített árfolyam mellett törlesztették volna hitelüket.
A minisztérium tájékoztatása szerint a kormány az Országgyűlés 2012. évi első üléséig benyújtja a fent felsorolt feltételek szerinti törvényjavaslatot. Ennek várható időpontja 2012. február 13. A közszféra dolgozói azt követően jelezhetik az árfolyamrögzítési rendszerbe való belépési szándékukat a bankjuknál, miután a parlament is elfogadta a törvényjavaslatot.
Lehetnek alkotmányossági aggályok
Nem egyszerű ügy - mondta a közszférában dolgozók számára nyújtandó segítségről az [origo]-nak Lövétei István alkotmányjogász. Mint kifejtette, összességében nem teljesen automatikus, hogy joga van egy ilyen lépéshez az államnak. Szerinte meg kellene vizsgálni, hogy nem ütközik-e valamilyen diszkriminációs szabályba, hogy egy csoportot kedvezőbb helyzetbe hoznak másoknál.
Véleménye szerint, ha az államot, mint munkáltatót értelmezzük, akkor joga van alkalmazottainak problémáin segíteni. Ez a lehetőség vonatkozik a magán munkáltatókra is, ugyanakkor a feltételek nem azonosak: mert például az állam, mint munkáltató hozhat erre vonatkozó jogszabályt, a magán munkáltató pedig nem - magyarázta. Lövétei István szerint, ha a szabályozás során olyan módon történik a szempontrendszer kialakítása, amely kizár a kedvezményből más csoportokat, akkor az felvet alkotmányossági aggályokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a részletszabályokat nem ismeri.
Arról pedig, hogy a gyerekszámtól függ a kamattámogatás mértéke, az alkotmányjogász azt mondta: mélyebb vizsgálatot igényelne annak a tisztázása, hogy a szociális szempontot be lehet-e hozni ebbe a kérdésbe.