Másfél hónap után bukik a nagy adóújítás

Jóhiszemű adózóknak nyújtott segítséget a kormány, hogy ne kerüljenek bajba a nehezen követhető adótörvények miatt, amikor az év elején életbe lépett a bizonytalan adójogi helyzet nevű jogintézmény. Februárban azonban már meg is szűnhet a könnyítés. Az adóhatóságnak sok munkát ad az eszköz, az adószakma megosztott a kérdésben, hogy máris itt van-e az ideje a visszavonásnak.

Igencsak rövid pályafutás adatik meg egy olyan új szabálynak, amely a jogbiztonság erősítését kívánta szolgálni. Január 1-jén lépett életbe, a jövő hétfőn pedig szinte biztosan eltörlik a bizonytalan adójogi helyzetnek nevezett eszközt.

Még október végén jött elő Rogán Antal fideszes képviselő azzal a - kormányzati információink szerint valójában a Nemzetgazdasági Minisztériumból jövő - javaslattal, amely a jóhiszemű adózóknak ad segítséget, és amelytől Rogán a jogbiztonság további erősödését várta.

Ha bármely adózó a keszekusza adótörvények miatt nem biztos a dolgában, hogy mekkora közterhet vár tőle az állam, akkor az adóbevallásban bejelentheti az adóhatóságnak, hogy ő egyféleképpen értelmezi a jogszabályt, de lehet, hogy az téves. Ha később bebizonyosodik, hogy hibázott, akkor nem lesz baja, mert a téves értelmezés miatt befizetett és a tényleges adó különbözete után nem szabhatja ki rá sem 50 százalékos adóbírságot, sem mulasztási bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A késedelmi pótlékot viszont meg kell fizetni.

Az új szabály megalkotásakor igyekeztek arra is gondolni, hogy azzal ne lehessen visszaélni. Aki hivatalosan is bizonytalan szeretne lenni, annak az indoklást egy ügyvéddel vagy adószakértővel is alá kell íratnia. Ha később bebizonyosodik, hogy szándékosan rosszul értelmezték a jogszabályt, vagy nem is lettek volna jogosultak a bizonytalan adójogi helyzet eszközét bevetni, a szakértők is felelőségre vonhatóak.

Az adócsalók kedvenc terepére, az áfára nem is terjesztették ki ezt a jogintézményt, ahogyan a vállalatcsoportok egymás közötti számlázásainál alkalmazott árakra sem, ott már lehet másképp kezelni ez a problémát. A bizonytalan adójogi helyzet így a nagyobb adók közül a személyi jövedelemadónál, járulékoknál, társasági adónál jöhet szóba.

A parlament azt is szerette volna biztosítani, hogy mindenféle csip-csup ügyben ne hivatkozzanak az adózók a törvények nehézkes értelmezésére, ezért díjhoz kötötték a bizonytalan adójogi helyzet bejelentését. Minimum 100 ezer forintot, maximum 5 millió forintot kell annak befizetnie az adóhatóság kasszájába, aki nem szeretné futni a rossz értelmezés miatti kockázatot.

A kormány adta, a kormány visszaveszi

Most azonban mégis eltörlik a nagy csinnadrattával bevezetett jogintézményt. Az alkotmányügyi bizottság egy módosító javaslatot nyújtott be a múlt héten a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvények megváltoztatásáról szóló törvényjavaslathoz, amely a visszavonást célozza. A kormány támogatja a megsemmisítést, tegnap, az első tavaszi ülésen a parlament kormánypárti többsége is egyetértett az eltörléssel, és kevés kétség fér hozzá, hogy a jövő hétfőre időzített végszavazáson is ez lesz a kimenetel. (Rogán is az eltörlés mellett voksolt. A politikust megpróbáltuk utolérni, asszisztense kora délutánra ígérte, hogy kiderül, Rogán kíván-e nyilatkozni az ügyben.)

Az adószakmát azonban megosztja az ügy. "Nem jogalkotás, hanem jogkapkodás van, ilyenkor pedig van annak létjogosultsága, hogy a már-már áttekinthetetlen rendszerből fakadó bizonytalanságot jóhiszemű adózóként előre ki lehessen küszöbölni. Ne essen egy kalap alá az az adózó, aki megfelelő indoklással alátámasztva a jogkövetésre törekedve próbálja értelmezni az adótörvényt azzal az adózóval, akinek a célja a direkt adócsalás" - mondja Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő ezért adna legalább egy évet a nemrég bevezetett jogintézménynek, hogy elegendő tapasztalat gyűljön össze annak megítéléséhez, hasznos-e az eszköz.

Az adóhatóságnak sok dolga lenne vele

Az alkotmányügyi bizottság azonban ezt másként gondolja. A javaslat indoklása ugyan elismeri, hogy rövid idő telt el a bizonytalan adójogi helyzet bevezetése óta, de már ennyi idő alatt is "egyértelműen beigazolódott, hogy (...) nincs és nem is lehet tényleges helye és szerepe az adózási szabályok között". A javaslatot azonban aligha az alkotmányügyi bizottság találta ki, az indoklás arra enged következtetni, hogy az inkább az adóhatóság berkeiből jött. Ebben az áll, hogy az adóhatóság mostani szolgáltatásai mellett erre a jogintézményre nincs szükség, és amúgy is új feladatot jelent ez az egész a NAV-nak, miközben a közszférabeli leépítések az adóhatóságot is sújtják. Az eltörlésről megkérdeztük a NAV-ot és a felettes szervét, a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, a válaszaikra várunk.

Az adóhatóságnak valóban sok dolga lenne a bizonytalan adójogi helyzettel - mondja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. A NAV-nak nem volt mérlegelési joga, minden adóbevallási nyomtatványra rá kellett tennie egy külön sort, ahol az adózó jelezheti, hogy szerinte bizonytalan adójogi helyzetbe keveredett.

"Igen ám, de most, hogy a több mint négymillió magánszemély nekilátott elkészíteni a tavalyi jövedelmeikről szóló adóbevallást, sokan tudatlanul is beikszelik ezt a rubrikát. Hiába nincsenek vele tisztában, hogy legalább százezer forintot is meg kellene fizetniük ahhoz, hogy érvényes legyen a bejelentésük, az adóhatóság csak azt látja majd, hogy tömegével érkeznek be hozzá ilyen bevallások. A bevallásokat át kell néznie, a nyomtatványok gazdáival fel kell vennie a kapcsolatot, rá kell telefonálnia az adózóra, hogy ha komolyan gondolja az ikszet, akkor mit tegyen még, hogy érvényes is legyen a bejelentése. Aztán sokan a díj miatt inkább vissza akarják majd vonni a bejelentést, ezért javítaniuk kell az adóbevallást, nem kevesen az egész cécó miatt fel lesznek háborodva. Ebből az adóhatóság nem tud jól kijönni" - magyarázza Ruszin, aki ugyan örül a jogintézmény eltörlésének, de megjegyzi, hogy a világ vicce, hogy nem egészen két hónappal a bevezetés után eltörölnek egy adóújítást, ez szerinte sokat elmond arról is, hogy mennyi egyeztetés előzhette meg a jogintézmény bevezetését.

Zara László, az adókamara elnöke már a bevezetéssel sem értett egyet, mint állítja, egyetlen szakmai fórumon sem jött elő, hogy szükség lenne egy ilyen, a kockázatot kiküszöbölő újabb eszközre a meglevők (feltételes adómegállapítás, az adóhatóságtól állásfoglalás kérése, előzetes ármegállapítás a vállalatcsoporton belüli ügyletekre) mellett. Az is a jogintézmény ellen szólt Zara szerint, hogy a felelősség nincs jól elválasztva az adózó és az adótanácsadó, -szakértő, ügyvéd között, így "épeszű adószakértő nem írja alá a bizonytalan adójogi helyzet által megkövetelt jegyzőkönyvet."

Információink szerint van már pár száz olyan bevallás, amelynél a bizonytalan adójogi helyzet rubrikát beikszelte az adóbevalló. Azt nem tudjuk, hogy hány esetben fizette be a magánszemély vagy a társaság az igazgatási díjat, de a pénze nem vész el. Az eltörlésről szóló módosító javaslat úgy rendelkezik, hogy az adóhatóságnak 30 napja lesz arra, hogy a beszedett díjat visszajuttassa a feladónak.