Jogilag is vitatja a brüsszeli döntést a kormány

Megalapozatlan és méltánytalan az Európai Bizottság javaslata - így reagált közös közleményében a miniszterelnök szóvivője és a kormányszóvivő a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetőségére. Szijjártó Péter és Giró-Szász András szerint a döntés jogilag is vitatható és "ellentétes az alapszerződések szellemével", Kósa Lajos Fidesz-alelnök úgy reagált, hogy felelőtlen döntést hozott a bizottság. A Jobbik szerint az Európai Unió megalázta Magyarországot, az LMP a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolja. Az MSZP szerint a válság miatti szigor is magyarázza a bizottsági döntést, a Demokratikus Koalíció pedig Orbán Viktor lemondását sürgeti.

"Érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért hagyta figyelmen kívül a tényeket" - így kommentálta a miniszterelnök szóvivője és a kormányszóvivő közös közleményében az Európai Bizottság szerdai döntését. Szijjártó Péter és Giró-Szász András "megalapozatlannak és méltánytalannak" tartja a fejlesztési támogatások felfüggesztését, mert szerintük az Európai Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy "Magyarország költségvetési hiánya - az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először - három százalék alatt volt 2011-ben, és három százalék alatt lesz idén is, amellyel a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatjuk magunkénak az Európai Unióban".

A politikusok szerint "a kormány minden, a vonatkozó uniós elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott". Példaként említik, hogy a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt hiányt, ami így szintén három százalék alatt marad. "Ezen döntésekről a miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét" - írta Szijjártó Péter és Giró-Szász András.

A politikusok azt írták: "A Bizottság mai javaslata jogi szempontból is vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót." Szijjártó és Giró-Szász hozzátették, hogy a szerintük a kormány gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, "hiszen a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot". A közlemény szerint a kormány természetesen továbbra is készen áll a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel.

A kisebbik kormánypárt, a KDNP a döntésre úgy reagált: felszólítja a kormányt, hogy "ne engedjen a zsarolásnak", és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérsékléséért. A KDNP szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül "a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson". A KDNP szerint ez erkölcsileg és gazdaságilag elfogadhatatlan.

"Egészen nagy emberek kapitális baromságot döntöttek"

"Ez rendkívül rossz vért szül, rendkívül felelőtlen döntést hozott az Európai Bizottság" - így reagált Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a támogatások felfüggesztéséről szóló javaslatra. Szerinte ez a döntés példátlan az Európai Unió történetében, és megismételte Szijjártó Péter álláspontját, hogy megalapozatlannak és méltánytalannak tartja a javaslatot.

Kósa Lajos szerint az előző szocialista kormányok idézték elő a jelenlegi helyzetet, mert Magyarország ellen 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás. "A mostani kormány az előzőekkel ellentétben mindent megtesz azért, hogy csökkentse a hiányt és az államadósságot" - mondta a Fidesz alelnöke. Hozzátette: "a Bizottság nem volt tekintettel semmilyen körülményre", így például Kósa Lajos szerint azt sem vették figyelembe, hogy a magyar kormány néhány napja átfogó intézkedéscsomagról döntött, amellyel tovább csökkentené a 2013-as hiányt. "Az unió leckézteti az országot, ha sapka van rajta azért, ha nincs azért."

A brüsszeli döntést Kósa Lajos azzal magyarázta, hogy "a bankok és multinacionális vállalatok között, illetve az unió elitje között sok az összefüggés". Kósa Lajos szerint "a napnál világosabban kilóg a lóláb", hogy az Unió azért bünteti Magyarországot, mert a magyar kormány nem akarja, hogy "az átlag adófizetők fizessék meg a válság költségeit".

Az [origo] kérdésére, hogy mit tesznek a kormánypártok, hogy elkerüljék a végleges döntést, Kósa Lajos azt válaszolta: a magyar miniszterelnök és a magyar diplomácia mindent megtesz azért, hogy meggyőzze a végső szót kimondó miniszterelnöki tanácsot a magyar kormány igazáról. Az alelnök hozzátette: "előfordult már máskor is a világtörténelemben, hogy egészen nagy emberek kapitális baromságot döntöttek".

Kósa Lajos megismételte pártja délelőtti közleményét, amely szerint "külön fájó pont, hogy a magyar uniós biztos nem vette a fáradságot, hogy részt vegyen a bizottság ülésén". A Fidesz szerint Andor Lászlóban semmilyen módon nem lehet megbízni és "méltatlan arra tisztségre, amit képvisel". Kósa Lajos szerint "egyetlen megoldás maradt: belenéz a tükörbe, beismeri a hibáját, levonja a következtetéseket". "Ha van benne becsület, akkor lemond" - tette hozzá.

Megalázásról és kormányzati hibáról beszél az ellenzék

Magyarország durva megalázásának tartja a Jobbik elnöke az Európai Bizottság szerdai döntését. Vona Gábor sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy továbbra is népszavazást sürget az ország uniós tagságáról. Emellett szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról. "Eljött az ideje, hogy Orbán Viktor összehívja az öt parlamenti párt vezetőit, és őszintén tárgyaljanak arról, hogy mi Magyarország helye, szerepe, jövője az Európai Unióban" - mondta Vona Gábor. A Jobbik szerint "csak gyarmati, rabszolgaszerep juthat Magyarországnak".

Az LMP szerint a kormány "elhibázott gazdaságpolitikájának következménye" a zárolási javaslat. Az Európai Bizottság zárolási javaslata "egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg" - mondta sajtótájékoztatóján Jávor Benedek frakcióvezető. Szerinte Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor "ennek a gazdaságpolitikai ámokfutásnak a következtében az Európai Unió 150 milliárd forint zárolását javasolja" - közölte a frakcióvezető. Az ellenzéki politikus szerint a döntés miatt "nyilvánvalóan" megszorítások lesznek.

Kovács László, az MSZP alelnöke, volt adóügyi uniós biztos szerdai sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte a szerdai brüsszeli döntést. Szerinte ez részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható, de úgy vélte, a javaslat összefüggésben áll azzal is, hogy a magyar kormány Európában egyedüliként "gazdasági szabadságharcot" folytat.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a rendszerváltás óta miniszterelnök még nem okozott akkora kárt az országnak, mint Orbán Viktor, ezért a kormányfőnek le kell vonnia a konzekvenciákat és távoznia kell. Molnár Csaba független országgyűlési képviselő, a DK ügyvezető alelnöke úgy vélte, a bizottság azért akart szankciót alkalmazni, mert Magyarország az európai értékekkel megy szembe, a demokrácia alapvető normáit sérti meg. Arra kérte a kormányt: tegyen meg mindent azért, hogy a javaslat ne hatályosuljon.

Kérdésre válaszolva közölte azt is, a szocialista kormánynak semmilyen felelőssége nincs a mostani döntésben.