Tizenkét éve nem indult ilyen rosszul az év

Az NFSZ friss statisztikája szerint az elmúlt tizenkét évben nem kezdődött ilyen rosszul az év a munkaerőpiacon, ha az állástalanok decemberi és januári számát vetjük össze. Százezerrel többen kerestek állást januárban, mint decemberben, amit csak részben magyaráz a szokásos év eleji megugrás, a cégek leépítése is nagyban benne van.

Januárban 96 100 fővel több ember keresett állást, mint tavaly decemberben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat azt írta jelentésében, hogy minden januárban jelentős mértékű növekedés következik be az álláskeresők számában, de azt is hozzátették, hogy az ugrás mértéke nagyobb volt, mint 2011-ben.

Az emelkedés olyannyira nagy volt, hogy az elmúlt 12 évben nem volt még ekkora év eleji ugrás egyik hónapról a másikra a regisztrált álláskeresők számában. Tavaly januárban is hasonlóan nagy mértékű volt az növekedés, akkor 93 ezerrel nőtt a munkakeresők száma decemberről, de a csütörtökön közölt adat ezt is felülmúlta.

Összességében az álláskeresők száma kisebb, mint tavaly januárban, tehát nem a munkanélküliek abszolút száma a riasztó az adatsorban, hanem az emelkedés mértéke, amely közel százezer fővel több regisztrált álláskeresőt jelent. A 2001 és 2009 közötti adatok azt mutatták, hogy a december-januári "szokásos" ugrás 24-48 ezer emberrel több álláskeresőt jelent. A szokásos emelkedést részben az magyarázza, hogy év végén lejárnak közfoglalkoztatási programok, az év elején kezdődőknek pedig még idő kell, amíg felfutnak.

A "szokásos" megugrás mellett a cégvilágban történő leépítések is magyarázzák az álláskeresők számának drasztikus emelkedését. Az NFSZ azt írta a jelentésben, hogy a munkáltatók "több esetben éltek a létszámleépítés eszközével", illetve az is szerepet játszhat, hogy az év végéig határozott idejű szerződéssel rendelkezőkkel is kisebb arányban hosszabbítottak.

Az adatsorból nem derül ki egyértelműen, hogy mitől nőtt meg ennyire az álláskeresők száma, de van néhány erre utaló jel. Az egykulcsos adózás kedvezőtlen hatásai ellen létrehozott bérkompenzációs rendszer a munkaadókat érinti hátrányosan, akiket az [origo] számításai szerint a rendszer önmagában a kirúgások felé terel. Egy olvasónk kérdésünkre megírta, hogy őt nagyrészt azért rúgták ki, mert a cég nem akarta kifizetni a többletfizetését. Azt is hozzátette, hogy az érdi munkaügyi hivatalban csak egy hónappal későbbre kapott időpontot, akkora volt a túljelentkezés.

Kedvezőtlen kilátást jelent, hogy az állástalanok száma tovább nőhet, mivel a jelenlegi adatok még nem tartalmazzák a Malév leállása és a Nokia leépítése miatt munka nélkül maradtakat. Igaz, a Nokia komáromi gyáránál sok felvidéki magyar dolgozott, aki nem a magyarországi statisztikákban fog álláskeresőként megjelenni, viszont mind a légitársaság, mind a finn elektronikai vállalat magával ránthatja a beszállítóit, amelyeknél szintén elbocsátások lehetnek.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kimutatása szerint januárban Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb az álláskeresők száma, míg a decemberről való ugrás százalékos értéke Szabolcsban, Békésben, Tolnában és Somogyban volt a legnagyobb.