Kiborultak a cégek az ingyen buszbérleten

Több pénzhez jutna a BKV, ha tényleg bevezetnék, hogy a cégeknek ki kell fizetniük a dolgozóik helyi bérletét. A vállalkozói szövetségek viszont elfogadhatatlannak tartják a lépést, amely dolgozónként több ezer forintos plusz terhet jelentene a cégeknek.

Az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetése ellen tiltakozik csütörtöki közös közleményében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint 2012. július 1-jétől a munkáltatóknak kötelező a munkába járásra utazási költségtérítést fizetni minden munkavállalónak, a helyi és helyközi utazásra egyaránt - írták a közleményben.

A kormány a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálását a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítésével magyarázza az előterjesztés indoklásában. Ezzel a városi közlekedési társaságok juthatnának komoly bevételhez, vagyis a fővárosban a BKV-nak jelentene plusz pénzt.

A hatályos kormányrendelet alapján jelenleg a hétvégi hazautazás költségének legalább 86 százalékát, de maximum 30 ezer forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A költségtérítési kötelezettséget a mostani javaslat szerint kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, illetve a jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is - közlik a munkáltatói érdekképviseletek.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a közleményben úgy fogalmaz: a javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. A szabályozás amellett, hogy jelentős pluszterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatások kapcsán az adótörvényekkel is ütközik.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és a helyi közlekedésre való kiterjesztésére, amely például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség.

A két legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviseleti szervezet elfogadhatatlannak tartja az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció nélkül megszületett javaslatot. A múlt héten megalakult Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VFK) összehívásával kidolgozható lenne a javaslat olyan módosítása, amely a munkaadók számára is elfogadható megoldást jelentene - áll a közleményben.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azonban egyetért az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésével, mivel így növelni lehet a közösség közlekedést igénybe vevők számát - mondta Vitézy Dávid vezérigazgató.