Luxushotelekben csábítottak a gyors pénz reményével

Többmilliárdos veszteségük gyűlhetett össze magyar károsultaknak egy bedőlt online devizakereskedő cég miatt. A Quantum XXL működése felveti a pilótajáték gyanúját, az egyik károsult szerint egyszerűen csaltak. A Quantum szerint nem ők, hanem egy ciprusi cég a hibás. A Hongkongban bejegyzett cég ellen több feljelentés született.

Közel egy éve, tavaly nyáron ötven jómódú ember gyűlt össze egy Budapesthez közeli luxusszállodában. Mindenki egy kicsit izgatott volt, a profin megszervezett előadások arról szóltak, hogyan lehet viszonylag könnyen, hónapok, évek alatt sok pénzt csinálni. A tanfolyamot a Quantum XXL szervezte, az előadásokat a cég vezetői, meggyőző, jó kiállású férfiak és hölgyek tartották - számolt be az [origo]-nak a rendezvény egyik résztvevője, neve elhallgatását kérve. A marketing része lehetett a névválasztás is, hiszen a Quantum név jól cseng befektetői körökben - Soros Györgynek, a világ egyik legsikeresebb befektetőjének legismertebb alapját hasonlóan, Quantum Fundnak hívják.

A Quantumosok beavatták a befektetni vágyó egybegyűlteket a nagy üzlet titkába is: egy olyan algoritmusba, amely a devizapiacon hosszú távon képes nyereséget termelni úgy, hogy egy automata számítógépes program (úgynevezett robot) kereskedik az ügyfelek számláin, azok részvétele nélkül. A tudást nem adták ingyen, a vizsgával záruló eseményért 300 dollárt kértek a résztvevőktől.

A cég által hirdetett robotokkal történő devizakereskedelembe tavaly év eleje óta ötezren szálltak be, számlánként átlag hétezer dollárral - legalábbis a Quantum XXL ezt a tájékoztatást adta az ügyfeleinek. Mivel az emberek nagyjából fele két számlán is játszott, így 7500-szor hétezer dolláros kezelt összegről lehet szó, ami forintban jelenlegi árfolyamon 13,5 milliárdot tesz ki.

Most ugyanezek az emberek perekre készülnek, sorra érkeznek a feljelentések a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNYI). Mi vezethetett a luxusszállókban beszervezett embereknek kínált, évi ötvenszázalékos hasznot hozó befektetési lehetőségtől a közel egy évig nagy nyereséget kimutató cég saját megfogalmazása szerinti kényszerbezáráshoz és a pénz nagy részének eltűnéséhez?

Csak a profit látszott

Az [origo]-nak az egyik, neve elhallgatását kérő feljelentő azt mondta, a problémát az okozta, hogy az ügyfelek felé csak a sikeres, vagyis a hasznot hozó kötéseket publikálták. A veszteséges ügyleteket azonban nem zárták le, és nem is mutatták ki. Ennek alapján az ügyfelek azt hihették, hogy nagy nyerésben vannak, így pénzüket bent hagyták, hogy tovább gyarapodjon. A csekély számú kilépőt elbírta a rendszer, a károsultak feltételezése szerint az új belépők befizetései nyújtottak fedezetet erre.

Mindez azért különös, mert a devizapiacon működő online kereskedési rendszereket üzemeltető cégek elvileg bármikor tudnak kimutatást adni a pozíciókról, függetlenül attól, hogy azok nyitottak vagy már lezárultak. "Lehet, hogy ezt nem ajánlják fel maguktól az ügyfeleknek, de akkor kérni kell, és így mindenki a záróárak alapján minden nap végén láthatja a portfóliója aktuális értékét" - mondja Karagich István, a Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója, aki maga is 20 éves devizapiaci tapasztalattal rendelkezik.

Az is legalább ilyen furcsa, hogy a károsultak elmondása alapján a Quantum XXL-nél a "veszteséges ügyleteket nem zárták le" - márpedig a robotkereskedőkre ez normális esetben nagyon nem jellemző. A robotok mindig szűk stop loss szintekkel dolgoznak, vagyis olyan automatizmust építenek a megbízásokba, hogy a pozíciók már egy kis veszteség után lezáruljanak. Inkább az a tipikus, hogy napon belül is nagyon sokszor zárják a pozíciót és nyitnak újakat, 24 órán belül akár több száz ügyletet is kötnek, aminek viszont az a veszélye, hogy az ügyfélnek rengeteg jutalékot kell kifizetnie, ami elviheti a teljes nyereségét.

Lehet online devizakereskedni, csak kockázatos

Az online devizakereskedés veszélyes üzem, de aki ért hozzá, a kockázatok mérséklésével azért belevághat. Fontos azonban, hogy a befektető olyan szolgáltatót válasszon, amelyik rendelkezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével, esetleg hosszabb múltja van a piacon, és legyen tisztában azzal, hogy akár jelentős veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni.

A lehetséges veszteség csökkentése érdekében fontos, hogy az üzlet kötésekor mindenki adjon meg stop loss megbízást, vagyis egy olyan árat, amelyen utasítás nélkül is lezáródik az ügylet, elkerülve ezzel a nagyobb veszteséget.

A PSZÁF ezenkívül arra hívja fel a figyelmet, hogy csak megfelelő tapasztalattal rendelkező befektetők kössenek magas tőkeáttételű ügyleteket, és tisztában kell lenni azzal, hogy ahol látványos hasznot ígérnek, ott látványos veszteség is realizálható.

Karagich szerint könnyen előfordulhat azonban, hogy olyan cégek is tevékenykednek a piacon, amelyek egyáltalán nem törekednek a tisztességes napi elszámolásra, kis túlzással, nyilvántartásukat egy kockás papíron intézik, és csak abban érdekeltek, hogy minél több új ügyfelet szervezzenek be és őket minél tovább a rendszerben tartsák. A nemzetközi statisztikák alapján a piacra lépő kisbefektetők a devizapiacon 4-6 hét alatt önmaguktól úgyis elbukják a kereskedésre szánt vagyonukat a nagy áringadozás és a tőkeáttételek miatt.

"Madoff ráadásul bennünk van" - mondja a szakember, utalva a 2008-ban óriási botrányban lebukott Bernard Madoff egykori tőzsdeelnök szupercsalóra, aki a világ talán legnagyobb, eddig feltárt piramisjátékát építette ki. "A hatalmas összeg, amit a Quantum XXL egy mézesmadzag rendszerrel begyűjtött, arról tanúskodik, hogy még mindig felületesek és mohók vagyunk a pénzügyeinkben, a Quantum XXL pedig egy sor olyan együttműködési feltételt kínált, amely egy pénzéhes kisbefektetőnek ugyan vonzónak tűnhetett, de a piacon törvényesen és etikusan működő devizapiaci cégek szolgáltatási jellemzőitől teljesen idegen" - tette hozzá Karagich.

Az [origo] a Quantum XXL honlapján megadott egyetlen elérhetőségen, egy e-mail címen megkereste a céget, hogy érdeklődjön a károsultak által elmondott szokatlan gyakorlatról, azonban a feltett kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ. A társaság a Hír TV néhány nappal ezelőtti riportjára azonban közleményben reagált, mondván, a riport "valótlanul csalást és piramisjátékot emlegetett", miáltal több ezer magyar ügyfél bukta el a pénzét. "Sem csalás, sem piramisjáték szervezése nem történt, az ügyfeleket valóban érte veszteség, de ennek okozója nem a Quantum XXL volt" - szögezte le a brókercég.

Hongkongtól Ciprusig

A Quantum XXL nevű céget a honlapján fellelhető információk szerint 2010-ben alapították Hongkongban, tulajdonosi adatokat azonban nem tettek közzé honlapjukon, arra hivatkozva, hogy a pénzügyi világban ez a megszokott gyakorlat. Annyit írnak mindössze, hogy a vezetésben tapasztalt üzletemberek vannak, a cég kizárólag online működik, egyetlen országban sincs irodája. A honlapjuk szerint csak a marketinget végzik, nem kereskednek az ügyfelek pénzével.

A Quantum partnere a Tadawul FX nevű, ciprusi bejegyzésű brókercég, ami a számlákat kezelte. A rendszer úgy működött, hogy az ügyfelek számlát nyitottak a Tadawul FX-nél, majd megbízást adtak a Quantumnak, hogy az a pénzzel - technikai kereskedést folytasson, és úgynevezett forex robotok segítségével - kereskedjen.

Március végén a folyamatot az borította fel, hogy a Tadawul megkövetelte a Quantumtól, hogy térjen át az olyan számlázásra (úgynevezett equity elszámolás), amely kimutatja az ügyfeleknek, hogy valójában mennyi pénzük van. A Tadawul ezek után olyan számlákat küldött az ügyfeleknek, amelyeken az is látszott, hogy mekkora veszteség halmozódott fel a még folyamatban lévő üzleteken.

A Quantum oldala

A Quantum - a pénteken kiadott közleménye alapján - éppen ezért most a Tadawul FX-et teszi felelőssé a veszteségért. Azt írják, a Tadawul április 2-án az ügyfelek előzetes tájékoztatása nélkül egy másik elszámolási rendszerre való átállásra hivatkozva úgy zárta le a több ezer ügyfél deviza-kereskedelmi számláján lévő nyitott pozíciókat, hogy ezzel 1,8 milliárd forintnyi (8 millió dollár) veszteséget okozott nekik. "A ciprusi cég nem ismerte el, hogy rossz döntést hozott, ehelyett utólag, az ügyben vétlen Quantum XXL-t, valamint az automatizált devizakereskedési rendszert okolta" - olvasható a közleményben. A károkozás miatt a társaság közölte, hogy ismeretlen tettes ellen április 13-án büntetőfeljelentést tesz.

Azt, hogy valami "nem stimmel a Quantum körül", idén januárban kezdték feszegetni az egyik internetes fórumon. Egyikük bennfentesnek tűnő információkat szivárogtatott ki, mégpedig azt, hogy 25 százalék körül van a le nem zárt kötések aránya. Később a lezárt számlák alapján kiderült, hogy ez a szám ennél sokkal nagyobb. Majd olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a tulajdonosok elkezdték kivonni a pénzüket, amin a bejegyzések szerint sokan elgondolkodtak, és kimenekítették vagyonukat.

Jutalék járt a másik után

A Quantum XXL mlm (multi-level marketing) módszerrel népszerűsítette szolgáltatásait, így a folyamatosan érkező friss pénzek miatt tudták görgetni a mínuszt - magyarázta az [origo]-nak az egyik, név nélkül nyilatkozó károsult, és ezt egy másik, szintén neve elhallgatását kérő feljelentő is megerősítette. A cégnél az válhatott partnerré, aki részt vett a Quantum által luxusszállodákba szervezett tanfolyamok valamelyikén.

Az egyik egykori ügyfél, elmondása szerint, tavaly júliusban lépett be egy Budapesthez közeli szállodában. Tudomása szerint később ezeket a rendezvényeket Szlovákiában és Romániában tartották, egyrészt, hogy onnan is ügyfeleket szerezzenek, másrészt, hogy "ne kerüljenek képbe a magyar hatóságok előtt". Aki partner lett, vagyis aki maga alá másokat beszervezhetett, jogosulttá vált az mlm-rendszerű juttatásokra. Egy új partner beléptetéséért 100 dollár "költségtérítés" járt - így számította be a Quantum az új belépő előzetes felkészítését. A másokat is beszervező tagok pedig a regisztrált ügyfelek után minden hónapban részesedtek az alájuk tartozóktól elvont jutalékból.

Ha igaz a károsultak gyanúja, akkor a Quantum a klasszikus pilótajátékokra hasonlított. Ugyanis azok az ügyfelek, akik úgy gondolták, hogy a nyereségüket kiveszik, megkapták a pénzüket, miközben a veszteségeket nem vonták le az egyenlegükből. Így a rájuk jutó mínusz a többi, bent maradt ügyfelet terhelte.

A Quantum ügye már a Nemzeti Nyomozó Iroda előtt van. Bartha László szóvivő azt mondta az [origo]-nak, hogy múlt hét szerdáig három feljelentés érkezett hozzájuk az ügyben, és három napon belül döntenek arról, hogy nyomozást indítanak, feljelentéskiegészítést rendelnek el, vagy a feljelentést elutasítják. A nyomozók további feljelentésekre számíthatnak. A Facebookon ugyanis létezik egy zárt, több mint ötvenfős, károsultakat tömörítő csoport, ahol közzétettek egy feljelentésmintát is.

Szervezkednek a feljelentők

Két dolog miatt teszek feljelentést - mondta az [origo]-nak egy pórul járt befektető, aki a legkisebb összeggel, kétezer dollárral szállt be tavaly nyáron. Egyrészt szerinte csak a tényleges haszon után járt volna a Quantumnak havi jutalék, de a cég mégis pénzhez jutott tőle, miközben szerinte tudták, hogy a le nem zárt kötésekkel együtt veszteségben volt. "Ez egyértelmű csalás" - jelentette ki.

Másik indoka az, hogy a Quantum a belépésekor 70 százalékos, szoftveres tőkevédelmet vállalt, ami szerinte nem teljesült. Ez azt az automatizált kereskedésben bevett gyakorlatot jelentette volna, hogy amennyiben a számlán lévő pénz 30 százalékos mínuszba ér, a robot automatikusan leállítja a kereskedést. A Quantumnál azonban az ügyfél beszámolója szerint erre nem került sor. Mint mondta, a társaság azzal védekezett, hogy csak a lezárt kötések esetében vállalta ezt a tőkevédelmet.

A pénzét elbukó férfi az [origo]-nak azt mondta, azért szállt be az üzletbe, mert olyan ismerőse ajánlotta neki, akinek eddig jó gazdasági döntései voltak. Családjából rajta kívül még ketten beléptek. "Nagyon kecsegtető volt az ajánlat, mert vállalták, hogy a befektetés az egyik, kevésbé kockázatos számla esetén havi 3-4 százalékot, a másik, kockázatosabb számlánál 5-6 százalékot fog hozni tisztán" - jelentette ki. Úgy tervezte, hogy két év után kiveszi a tőkeként betett pénzét, a továbbiakban pedig már csak a nyereségként elért pénzt kockáztatja.

Kókler dolog

A Tadawul és a Quantum három levelet is küldött magyar ügyfeleinek a történtekről. Az [origo] birtokába került írásokból az derül ki, hogy a két cég egymásra mutogat. A Quantum szerint a Tadawul informatikai rendszere nem bírta a hatalmas árfolyammozgások miatti intenzív kereskedést, és többször lefagyott. Ezért nem, vagy nem olyan árfolyamon jöttek létre a kötések, amikor az optimális lett volna. Ráadásul - fogalmaznak - az ügyfelek hiába keresik rajtuk a pénzüket, mivel a kereskedési számla vezetésére szóló szerződésüket a Tadawulnál kötötték, az induló tőkét is hozzájuk utalták, és azt csak rajtuk keresztül vehették ki.

A Quantum szerint lehetősége sem volt arra, hogy a befektetők pénzéhez hozzáférjen (az ügyfelek szerint ugyanakkor a Quantumnak adták a megbízást, hogy a pénzükkel kereskedjen). Megjegyzik azt is, hogy a Quantumnak nem volt érdeke, hogy ügyfelei elveszítsék pénzüket, mert ez komoly "erkölcsi veszteséget" eredményez számára. A Quantum azt sem érti, hogy miért lett sürgős a Tadawulnak az új számlázásra való áttérés.

A Tadawul arra hivatkozik, hogy olyan szerződést kötöttek a Quantummal, amely egyértelműen megakadályozza, hogy bármilyen módon beavatkozzanak a döntésekbe.

A fórumozók többsége a Quantumot hibáztatja azért, mert nem tartotta be a tőkevédelmet, és nem adott tájékoztatást a veszteségek valós mértékéről. Mások szerint a Tadawul, mint számlakezelő, láthatta, hogy hogyan kereskednek a Quantumnál, de végső soron ez nem az ő felelőssége, miközben akad, aki szerint számlakezelőként a ciprusi cég is partner volt a veszteséges ügyletekben.

Miután a Quantum pénteken bejelentette, hogy feljelentést tesz, valószínű, hogy a Tadawullal folytatott vitája a bíróság előtt dől el. Egy, a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő tőzsdei elemző az [origo]-nak azt mondta, hogy a Tadawul részéről "kókler dolog" volt hagyni, hogy így működjön a Quantum, de valószínűleg nem jogszerűtlen.

Irgalmatlan humbug

A neve elhallgatását kérő tőzsdei szakértő szerint klasszikus pilótajátékról van szó, az pedig "irgalmatlan humbug", hogy a befektetők helyett pénzt keres egy robot. Hozzátette, eleve gyanús kellett volna, hogy legyen a Cipruson bejegyzett brókercég, amely egy hongkongi cégnek ad meghatalmazást. Ugyanígy vélekedett Karagich István is, aki szerint a devizapiaci kereskedés 70 százalékban pszichológia, ezért érzéketlen robotokkal semmilyen garancia nincs a sikerre, az pedig jogi és átláthatósági szempontból is óriási felelőtlenség, ha valaki Magyarországon egy hongkongi céggel akar devizázni.

Véleménye szerint, bár segíthet a perközösség, rendkívül csekély esélyük lesz a károsultaknak arra, hogy hozzájussanak a számlaegyenlegeikhez, különösen azért, mert a csalárd elszámolási állapotokat figyelembe véve korántsem biztos, hogy a befektetők által vélt és a pozícióik alapján kalkulált egyenlegeik megegyeznek. Ennek kiderítése és jogi érvényesítése még a legkiválóbb ügyvédek és devizapiaci szakemberek segítségével is kétséges lesz, látva a Quantum XXL és a Tadawul egymásra mutogatását, és figyelembe véve a felelősségi szempontból igencsak lényeges, ám senki által nem ismert egymás közötti szolgáltatási szerződéseit.

Saághy Pál, az Equilor devizapiaci szakértője szerint kockázat nélkül nem lehet állampapírhozamot (jelenleg maximum 9,5 százalék) meghaladó nyereségre szert tenni, aki pedig ilyet vállal, fontos ismernie annak jellegét. Így például azt, hogy a külföldi szolgáltatókra a magyar felügyeletnek nincsen rálátása. A robotokkal pedig szerinte nagyon óvatosnak kell lenni. Ő csak tapasztalt, az adott piacot jól ismerő befektetőnek ajánlaná ezt a módszert, aki tudja, hogy kifejezetten magas kockázatot vállal.

A PSZÁF 2011 novemberében részletes figyelmeztető tájékoztatót tett közzé a magas tőkeáttételes ügyletek, illetve a külföldön működő, ellenőrizhetetlen internetes oldalak, robotok kockázatairól. (A tőkeáttétel röviden többszörös nyereséget és veszteséget tesz lehetővé a befektetett pénzen.)

Felmérésük szerint 2011 első hét hónapjában 3,3 milliárd forint veszteséget halmoztak fel a magyarok az ilyen ügyleteken. A lakossági ügyfelek túlnyomó része, 77 százaléka veszteséget realizált. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a nyitott pozíciók nagy része veszteséget mutatott: egy nyitott pozíció átlagos eredménye 744 ezer forint veszteség volt.