Blöffnek jó Matolcsy ötkulcsos áfarendszere

Egy csomó bonyodalmat okozna a cégeknek, ha 5 áfakulcs lenne, ahogyan azt Matolcsy György és Orbán Viktor szeretné. Megvalósulására lényegében nincs esély. Adóügyekben az EU-ban egyhangú döntése kell, aligha tudja akaratát átverni Brüsszelen a kormány, amely éppen összeakasztotta a bajszát a Bizottsággal.

Teljesen átalakítaná az áfa magyarországi rendszerét Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter másfél hete a Heti Válaszban írt arról, hogy jobb volna, ha 5, 15, 20, 25 és 30 százalékos kulcsokkal működne nálunk az áfarendszer. Matolcsy ötletét a kormányfő is osztja, Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy egy tagolt, ötkulcsos áfarendszert támogatna, elgondolása szerint az alapvető élelmiszerek, a rezsiköltségek és a gyerekneveléssel kapcsolatos áruk nagyon alacsony kulccsal adóznának, a luxuscikkeket pedig - az ékszerektől a nagyon drága autókig - magas áfakulcs terhelné.

Noha a miniszterelnök nem tért ki arra, hogy mikor látná szívesen Magyarországon az ötkulcsos áfát, minisztere - és a nemzetgazdasági tárca államtitkára egy hétfői konferencián is - jelezte: tudatában vannak annak, hogy az EU ezt nem engedi.

A főszabály alól vannak kivételek is

Az Unióban ugyanis legalább húsz éve, az áfarendszerre vonatkozó szabályok egységesítése óta fő szabály szerint három kulcs megengedett. Egy normál kulcs lehet (ez alapján adózik a termékek, szolgáltatások nagyobbik része), aminek legalább 15 százalékosnak kell lennie, emellett pedig két kedvezményes kulcsot tarthat fenn a tagország, a kulcs minimum 5 százalékos kell hogy legyen. Matolcsy erre a szabályra gondolt, amikor azt mondta, hogy az EU nem hajlik az ötkulcsos rendszerre.

Az uniós irányelvet időről időre áttekintik, az Európa Tanács felkérésére az Európai Bizottság egy tanulmányt készít arról, hogy mi az, ami rosszul működött a múltban, mi az, amin nem érdemes változtatni - ismerteti Földes Balázs, a KPMG igazgatója. A Bizottság az elemzésében támaszkodik azokra a véleményekre, amelyeket adótanácsadó cégek, működő vállalkozások osztanak meg vele. A fő mondanivaló már régóta változatlan: nem a szétforgácsolt áfarendszer, hanem éppen ellenkezőleg, az egységesítés irányába terelné a folyamatokat Brüsszel. Ez nemcsak arra utal, hogy a kulcsok számát inkább csökkentené az EU, de azt is jelenti, hogy annak örülne Brüsszel, hogy hosszú távon lehetőleg az áfakulcsok mértéke is közeledjen egymáshoz, és az egyes termékeket is ugyanabba az áfakörbe sorolná mindegyik ország.

Emögött az az elgondolás húzódik meg, hogy egy csomó macerát okoz egy vállalatnak, amelyik több uniós országban is el szeretné adni a termékeit, ha az egyes országokban más és más áfakulcsot kell felszámítania a termékek után.

A szabályok alól ugyan néha ad kivételt az Unió, de azt nem könnyű elérni. A renitenseknek vagy azt engedte meg Brüsszel, hogy átmenetileg egy negyedik áfakulcsot is fenntartsanak, vagy azt, hogy a kedvezményes áfakulcs 5 százalék alatti lehessen. Franciaország, Írország és Luxemburg alkalmazhat négy kulcsot a huszonhét tagállam közül, az olaszoknál és a spanyoloknál pedig a legkisebb áfakulcs nem éri el az 5 százalékot. (Az uniós országokban alkalmazott áfakulcsok így néznek ki.)

5, 18, 27 százalék

Magyarországon most a 27 százalékos normál kulcs mellett van egy 5 és egy 18 százalékos kedvezményes kulcs. Az 5 százalékos körbe tartozik a gyógyszer, könyv, újság. A 18 százalékos áfakulcsot kell felszámítani a távhőszolgáltatás után, valamint egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és tejtermékek, valamint a kenyér, továbbá a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után.

Ezeket az engedményeket általában akkor kapták az országok, amikor beléptek az EU-ba, és ezért kellően erős volt az alkupozíciójuk. Az is kivételezéshez vezethet, ha a tagországok az áfacsalás elleni küzdelemmel tudják alátámasztani, hogy kivételes áfakulcsot kellene fenntartani. Ezeket az engedményeket általában néhány évre biztosítja Brüsszel, és lejáratkor politikai döntés, hogy meghosszabbíthatják-e.

A képet bonyolítja, hogy nyolc olyan ország is van, amelyik egy szűk termékkörre nullaszázalékos áfakulcsot tarthat fenn. Belgiumban például az újságokat nem drágítja az áfa, a briteknél a gyerekruha ilyen.Az Unióban általános szabály, hogy vannak áfamentes termékek, szolgáltatások, ilyen például a pénzügyi, illetve egészségügyi szolgáltatás vagy az iskolarendszerű oktatás. (A nullaszázalékos áfás termék és az áfamentes termék között annyi a lényegi különbség, hogy előbbinél az előállítással kapcsolatos termékek, a szolgáltatások áfáját az előállító cég levonhatja, míg az adómentes esetben levonási jog nem illeti meg.)

Rossz ötlet, és szinte nulla az esély arra, hogy legyen belőle valami

Matolcsy javaslatának megvalósulására két okból is kevés sansz látszik. Az EU-ban a fő szabályt tekintve más irányba mennek a folyamatok, ráadásul adókérdésekben egyhangú döntés szükséges, vagyis elég akár csak egyetlen ország, amelyik nem értene egyet az ötkulcsos rendszer alapelvével, máris semmi nem lesz a tervből. Ráadásul uniós csatlakozásunk után közel tíz évvel aligha tudná kilobbizni a Brüsszellel éppen a hitelkérelem előfeltételei miatt faséban levő kormány, hogy valamilyen okból engedményt kapjon az alapszabály alól. Az áfacsalások elleni harc önmagában valószínűleg nem elég erős érv ahhoz, hogy az EU rábólintson a kormány tervére.

Földes szerint ráadásul gyakorlati érvek is az ötkulcsos rendszer ellen szólnak. "A cégek adminisztrációs terhét növelné a sok kulcs, rendkívül bonyolulttá válhatna az áfarendszer. Az adózók számára a termékek "ügyes" besorolásával egyszerre kiskapuk nyílnának, ugyanakkor adózási kockázatot is felvetne az ötkulcsos áfarendszer bevezetése, mert könnyen előfordulhatna, hogy egy cég évekkel későbbi ellenőrzésekor derül csak ki, hogy egy-egy terméket nem a jó áfakörbe sorolta be, ezért pedig súlyos büntetést kaphatna a nyakába az adóhivataltól." Kevésbé hatékony egymáshoz közeli adókulcsokat fenntartani, mert az könnyen megemelheti az árakat. Ha két hasonló termék valamiért más áfabesorolású alapanyagból készül, jó esély van rá, hogy az egyébként olcsóbb áru is magasabb árat kap majd - teszi hozzá a szakértő.

Matolcsy nem először próbálkozik

Nem először futhat zátonyra Matolcsy áfaötlete. Tavaly ősszel a miniszter bedobta, hogy 35 százalékos adót vetne ki a luxustermékekre (a mostani ötletben ez részben megjelenik). A nemzetgazdasági miniszter azt javasolta akkor, hogy a Bizottság minél hamarabb tegyen erre javaslatot, azonban Brüsszel nem is foglalkozott érdemben a kérdéssel.

Magyarország már így is a legmagasabb áfakulcsot tartja fenn az EU-ban. Az Orbán-kormány idén január 1-jétől 25-ről 27 százalékra emelte a normál áfakulcsot. Ezzel az áfamértékkel világviszonylatban is felfér a képzeletbeli dobogóra hazánk.