Brüsszel beleköthet az ötkulcsos magyar áfába, a csekkadó átmehet

Brüsszeli illetékesek szerint a kormányfő által felvetett ötkulcsos magyarországi áfarendszer aggályos lehet, ez a megoldás növelné az adminisztrációs terheket, csökkentené az áfarendszer egészének a hatékonyságát. A pénzügyi tranzakciós adót azonban megvalósíthatónak látják, ha kiderül róla, hogy nem minősül áfának.

Az Európai Bizottságnál első ránézésre aggályosnak találták az ötkulcsos áfára vonatkozó magyar elképzelést. A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatát viszont nem érheti kifogás, még ha nagyon távol áll is a bizottsági javaslattól - értesült a Bruxinfo.

Az online újságnak nyilatkozó uniós illetékesek felhívták a figyelmet arra, hogy "a különböző áfakulcsok sokasága túlmegy a rendelkezéseken, ezért nem lenne összhangban az uniós szabályokkal". Szerintük egy ilyen megoldás adminisztratív terheket róna az adózó személyekre és az adóhatóságra, és csökkentené az áfarendszer egészének a hatékonyságát.

Lényegében nincs rá esély

Az Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által felvetett ötkulcsos áfárendszerről az [origo] azt írta, hogy csak blöffnek jó. Egy csomó bonyodalmat okozna a cégeknek, ha öt áfakulcs lenne. Megvalósulására lényegében nincs esély. Adóügyekben az EU-ban egyhangú döntés kell, aligha tudja akaratát átverni Brüsszelen a kormány, amely éppen összeakasztotta a bajszát az Európai Bizottsággal.

A nemzetgazdasági miniszter másfél hete a Heti Válaszban írt arról, hogy jobb volna, ha 5, 15, 20, 25 és 30 százalékos kulcsokkal működne nálunk az áfarendszer. Matolcsy ötletét a kormányfő is osztja, Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy egy tagolt, ötkulcsos áfarendszert támogatna, elgondolása szerint az alapvető élelmiszerek, a rezsiköltségek és a gyerekneveléssel kapcsolatos áruk nagyon alacsony kulccsal adóznának, a luxuscikkeket pedig - az ékszerektől a nagyon drága autókig - magas áfakulcs terhelné..

A tranzakciós adó más tészta

A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatáról másként nyilatkoztak a brüsszeli illetékesek a Bruxinfónak. Közölték, csak akkor megvalósítható az elképzelés, ha egy vizsgálat során nem minősülne második áfának.

A pénzügyi tranzakciós adó kivetése tagállami hatáskör, jelenleg tíz uniós tagállam alkalmazza egyik vagy másik formáját, ám olyat, mint a tervezett magyar, a rendelkezésre álló információk szerint egyik sem. Éppen ennek a sokféleségnek a belső piacra gyakorolt negatív hatása volt az egyik oka, amiért az Európai Bizottság egy EU-szintű tranzakciós adó bevezetésére tett javaslatot, széles adóalap és alacsony kulcs mellett. (A sárgacsekk-adóról itt olvashat részletesen.)