Kína hódítani akar, ezért lazít a jüan szorításán

Az eddigi fél százalékról egy százalékra szélesítette a kínai jegybank hétfőtől a jüan dollárárfolyamának napi ingadozási sávját. Ez fontos lépés a kínai devizarendszer liberalizálásában, és számottevő hatással lehet a világkereskedelemre.

A kínai jegybank által bejelentett döntés azt jelenti, hogy mostantól egy nap alatt fél százalékkal is elmozdulhat bármelyik irányba a jüan/dollár árfolyam. Ennek azért van jelentősége, mert Kína több nagy kereskedelmi partnere - elsősorban az Egyesült Államok - régóta azzal vádolja az országot, hogy mesterségesen alulértékelten tartja a devizáját, ezzel juttatva versenyelőnyhöz az exportra termelő vállalatait.

Ezek a hangok egyre halkulnak, mert az utóbbi csaknem két évben, ha apró mozgásokkal is, de a jüan folyamatosan erősödött a dollárhoz képest. Olyannyira, hogy a 2010 közepén még 7 körüli dollár/jüan kurzus ez év elejére 6,3-ra süllyedt, Ven Csia-pao kínai miniszterelnök március közepén azt mondta, hogy a jüan elérte egyensúlyi árfolyamát, a közeljövőben további felértékelődés nem valószínű.

Vélhetően ez az értékelés alapozta meg a mostani, a liberalizáció irányába mutató lépést. Az Equiilor pénzügyi szolgálató hétfő reggeli hírlevelében azt írta, a sávbővítés a piaci kommentárok szerint nem teljesen meglepő, mivel a közelgő G20-as csúcs előtt várható volt valamiféle gesztusértékű döntés a kínai vezetéstől.

Arról természetesen nincs szó, hogy a kínai fizetőeszköz árfolyama mostantól kikerülne az állami kontroll alól, hiszen a kínai jegybank továbbra is naponta meghatároz egy referenciakamatot, amivel képes befolyásolni a mozgást - emlékeztet internetes kiadásában közölt beszámolójában a Wall Street Journal amerikai üzleti lap.

Hogy Ven Csia-paónak igaza volt-e, az a következő hónapokban fog kiderülni. Ha mégis van még tér a jüan erősödésére, az nem egyszerűen az amerikai exportcégek szempontjából lesz jelentős fejlemény, hanem azért is, mert az import olcsóbbá válásával felpöröghet a kínai fogyasztás, segítséget nyújtva ezzel a világgazdaságnak a válságból való kilábalásban. Ha gyengülés következik, az azt mutatja majd, hogy a befektetők aggódnak a kínai gazdaság problémái - elszabaduló infláció, lassuló gazdasági növekedés, növekvő önkormányzati eladósodottság - miatt.

A jüannal kapcsolatos kínai törekvések ugyanakkor messzebbre mutatnak ennél: nyilvánvaló a cél, hogy a devizájukat hosszú távon nemzetközivé tegyék. Ezt a Világbank is régóta szorgalmazza, bár a megvalósulása feltételének a kínai pénzügyi rendszer reformját tartja.

Kína szándékait egyértelműen jelezte, amikor tavaly augusztusban engedélyezte a kínai és a Kínával kereskedő exportőrök és importőrök számára, hogy az egész ország területén jüanban bonyolítsák le külföldi üzleteiket. A jüan használatának kiterjesztése a jelenlegi, 12. ötéves tervben (2011-15) is kiemelt helyen szerepel, mivel az potenciálisan ösztönözheti a kereskedelmet és a beruházásokat.