Itt a magyar multik listája

Több mint 4940 milliárd forint (19 milliárd dollár) értékű külföldi érdekeltséggel rendelkezik a húsz legnagyobb magyar multinacionális vállalat, igaz, ennek kilencven százalékát a Mol adja. Egyikük sincs többségi állami tulajdonban, külföldre pedig leginkább a piacszerzés reményében mennek.

A húsz legnagyobb magyar multinacionális vállalat 2010-ben több mint 40 ezer embernek adott munkát külföldön, eladásai pedig összesen 4680 milliárd forintot (18 milliárd dollárt) tettek ki - derül ki az ICEG European Center és a Vale Columbia Center (VCC) közös felméréséből.

Ebben azt vizsgálták, hogy a feltörekvő piacok multinacionális vállalatai (így a magyar cégek) hogyan terjeszkednek külföldön. A felmérést 2011-ben végezték el, és a 2008-2010-es évek adatait foglalja össze.

Az adatok szerint a vizsgált húsz cég összesen mintegy 4940 milliárd forint (19 milliárd dollár) értékű külföldi érdekeltséggel rendelkezik. Ennek azonban több mint 91 százalékát (18 milliárd dolláros értékben) a Mol adja.

A Mol miatt a legjelentősebb terület az olaj- és gázkitermelés, -finomítás és -kiskereskedelem. Ezt követi a gyógyszeripar (a Richternek köszönhetően). Az élelmiszeripart négy vállalat képviseli, az informatikai szolgáltatásokat három. Két-két cég tevékenykedik az építőiparban és a szállítmányozásban. A húszból 11 cég végez gyártást, kilenc pedig valamilyen szolgáltatást nyújt. A 2009-es listához képest változás, hogy a Borsodchem már kínai tulajdonban van, mert megvásárolta a kínai Wanhua-csoport.

Nagyon nemzetköziek

A listán szereplő húsz cégnek összesen 172 leányvállalata van 37 országban, amelyek főként Európában koncentrálódnak. Számos leányvállalat található a Magyarországgal szomszédos országokban is, mint Románia (28 leányvállalat), Szlovákia (14), Ukrajna (11) és Németország (9). A Richter Gedeonnak van a legtöbb külföldi leánycége, összesen 38 Európában és Ázsiában. A Molnál ez a szám 36, de jelen van az olyan messzi helyeken is, mint Irak, Omán vagy Pakisztán.

A cégek külföldi terjeszkedését elsődlegesen az új piacok megszerzése iránti igény motiválta - derül ki a felmérésből. Ennél sokkal kevesebb cég megy külföldre az ott elérhető alacsonyabb bérköltségek miatt, ilyen kivétel a Videoton és a Jász-Plasztik.

Sorrend	Cégnév	Iparág	Külföldi érdekeltség dollárban (millió) 2010-ben
1	Mol-csoport	olaj- és gázipar	17 719
2	Richter	gyógyszeripar	861
3	Videoton	villamos berendezések gyártása	228
4	KÉSZ	építőipar	74
5	Waberer	szállítmányozás és raktározás	67
6	E-Star	áram-, gáz-, gőzellátás	64
7	Masterplast	szigetelőanyag-gyártó és forgalmazó	39
8	Jász-Plasztik	műanyagipar	34
9	Fornetti	élelmiszeripar	31
10	Mediso	orvosi eszközök gyártása	29
11	Abo Holding	élelmiszeripar	28
12	Cerbona	élelmiszeripar	27
13	MPF Holding	szállítmányozás és raktározás	25
14	Arcadom	építőipar	24
15	IKR	mezőgazdasági termékek és szolgáltatások	24
16	Synergon	IT-szolgáltatások	12
17	Kürt	IT-szolgáltatások	10
18	SMP	IT-szolgáltatások	8
19	Eurobus-Invest	szakmai, tudományos és technikai tevékenységek	8
20	Matusz-Vad	élelmiszeripar	6
			Összesen: 19 379

Forrás: ICEG European Center és a Vale Columbia Center (VCC) felmérés

A felmérés szerint a magyar multinacionális vállalatok mérete egyértelműen elmarad attól, ami a többi feltörekvő piaci országban tapasztalható. Egyedül a Mol foglalkoztat külföldön jelentős számban embereket, közel 29 ezer főt. Ebből a szempontból a második helyen áll a Richter négyezer, őt követi a Waberer háromezer, majd a Videoton kétezer fővel.

Számos magyar cég ugyanakkor a TNI-index (transnationality index) esetében jó számot ért el. Az indexet úgy számolják ki, hogy átlagot vonnak a következő három adatból: a vállalat külföldi eszközeinek értéke az összeshez viszonyítva, a külföldi eladások aránya az összeshez képest, illetve a külföldön foglalkoztattak száma az összeshez viszonyítva. Ebben a relációban 93 százalék fölötti számot produkált az informatikai szolgáltatásokat nyújtó SMP és 80 százalék fölöttit a Mol és a Fornetti.

Magyar a hivatalos nyelv

A cégek között egy sincs többségi állami tulajdonban, azonban a Mol esetében az állam tulajdonában vagy egy speciális részvény, amely különleges szavazati jogot biztosít számára. Az állam 31,35 százalékban vesz részt a Richterben, melyet a tőzsdén keresztül privatizáltak. Hat közülük a Budapesti Értéktőzsdére is be van vezetve. Tíz vállalat központja Budapesten van, a hivatalos nyelv mindnél a magyar - sorolják a felmérés készítői.

A Magyarországról induló külföldi befektetések értéke 1997-ben kezdett jelentősebben emelkedni, és a kiáramlás 2003-ban haladta meg először az egymilliárd dollárt, majd 3 milliárd dollár fölött volt 2006 és 2008 között. 2009-ben a válság azonban ezt is visszavetette.