Bálákban égették az eurót Athénban?

Az Európai Unió két és fél évnyi magyar GDP-t költött el a görög mentőakcióra, most mégis a görögök kilépésétől és annak beláthatatlan következményeitől kell újra félni. Volt értelme ennyi pénzt elkölteni?

2010 áprilisában már sokan azt latolgatták, mikor dől be Görögország. Az államcsőd azzal járt volna, hogy kénytelen feladni az eurót az ország. Két év telt el, és most ugyanitt járunk: már a régi-új drachma nyomtatásáról szállingóznak hírek, miközben vezető európai tisztviselők meglepő nyíltsággal beszélnek arról, hogy felkészülnek arra az esetre, ha a görögök kilépnének az eurózónából.

Az elmúlt két esztendőben több megszorító csomagot nyomtak le a görög lakosság torkán, egymást érték a tüntetések, még az öngyilkosságok száma is növekszik, jelezve az elkeseredettség térhódítását. Az IMF és az EU kétszer is hatalmas, alkalmanként több mint százmilliárd eurós mentőcsomagot állított össze a bajba jutott ország számára, a görög állampapírokat vásárló bankokkal pedig lenyelettek 70 százalékos értékvesztést. De vajon volt-e értelme mindezeknek, ha ugyanarra a sorsra jut az ország, mintha a nemzetközi közösség 2010 áprilisában magára hagyta volna?

Kényszerhelyzet

Az óriási, összesen 240 milliárd eurós görög mentőcsomag ráadásul elsősorban rövid távon orvosolta a gondokat, de a görög gazdaság alapvető versenyképességi problémáját nem kezelte. Pedig nem kis összegről van szó. Megközelítőleg 72 billió forintról, azaz a teljes magyar gazdaság két és fél évnyi termeléséről beszélünk.

Kuti Ákos, az Equilor Zrt. vezető elemzője szerint ezekre a lépésekre mégis szükség volt, mert időről időre pánikközeli hangulat uralta a piacokat, meg kellett nyugtatni a befektetőket, és megakadályozni például, hogy bankpánik törjön ki, de mindig csak a rövid távú hézagokat pótolták. Mint mondja: "olyan ez, mint a lyukacsos sajt, betömtek 15 lukat, de a 16.-on még ki tud bújni a kisegér".

Igazából az Európai Uniónak választása nem nagyon volt két évvel ezelőtt - mondja Németh Dávid. Az ING Bank vezető elemzője arra utal, hogy felkészületlen volt az EU 2010 tavaszán arra az esetre, ha a görögök bedobnák a törülközőt, ezért mindenki félt attól, hogy kontrollálatlan államcsőd következik be, a folyamatok beláthatatlanok voltak.

Megúszni nem lehet

Az Európai Unión belül vagy kívül, de az megkerülhetetlen, hogy a túlköltekező állami kiadások lefaragásának útján nem lehet megállni - véli az ING Bank elemzője. A termelékenységükhöz, versenyképességükhöz képest túl magas a bérszínvonal az országban, a nyugdíjakból, állami juttatásokból is le kell csípni. A megszorítást nem tudják egyik esetben sem megúszni, akár végigcsinálják az eurózónában a kiigazító csomagot, és ezért cserében hozzáférnek az EU és az IMF hiteléhez, akár drachmára váltanak. Ezt a véleményt osztja Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója is.

Valószínűleg azzal szembesülnének a görögök, ha feladnák az eurót, hogy az új valutájuk, a mostani eurónál jóval gyengébb új drachma ugyan exportelőnyt jelent, de az életbe lépő vámok miatt az Európai Unió felé ez nehezen aknázható ki, eközben pedig összeomlik a bankszektor, még súlyosabb recesszióba süllyed a gazdaság, tovább nő a munkanélküliség, és a régi drachma idején tapasztalthoz hasonlóan magas infláció fenyeget.

Még az idegenforgalom sem biztos, hogy profitálni tudna az olcsó drachmából, mivel az ország kaotikus állapota sok turistát elriaszthatna. Az exportszektor pedig vélhetően nem tudná önmaga kihúzni a csávából az országot, mert az árfolyam-leértékelődésből leginkább profitáló görög ipar viszonylag gyenge, a GDP-ben a meghatározó szerepe inkább a belső fogyasztásnak, a szolgáltatásoknak és a turizmusnak van - mutat rá Németh.

Volt idő felkészülni

Az EU közbelépésével és az azóta látott eseményekkel időt vásárolt Brüsszel és a pénzügyi világ. Ez alatt sok mindenki készülni tudott arra, ha Görögország kilépne az eurózónából. "De azért sem volt haszontalan az ugyan költséges, sok százmilliárd euróba kerülő mentőakció, mert az EU közben kifejlesztett válságkezelő mechanizmusokat, amelyeket a görögök miatt kellett kitalálni, és le is lehetett tesztelni rajtuk. A görögök voltak a kísérleti nyulak" - mondta Németh Dávid.

Az igaz, hogy a külföldi bankok a veszteségleírás után lényegében további érdemi veszteséget nem szenvednének el egy görög csődön, és az elmúlt két év azért is hasznos volt, hogy a görög kitettségüket nem növelték a befektetők. A ragályt így csökkenteni lehet egy görög államcsőd vagy az eurózónából való kilépés esetén.

A mögöttünk hagyott két évben az Európai Unió is számos intézkedést tett annak érdekében, hogy egy esetleges görög csőd minél kevésbé rázza meg Európát. Az Európai Központi Bank államkötvényeket vásárolt, hogy a lefagyott piac helyére lépjen, létrehoztak tűzfalként szolgáló különböző válságalapokat, így az EFSF-et vagy az ESM-et, feltőkésítettek európai bankokat.

De sikerült?

Kérdés, mindezek hogyan működnek majd, ha szükség lesz rájuk. "Hiába próbáltak tűzfalat felhúzni, annyira integráltan működik ma Európa, annyira mély az összefonódás az egyes országok között, hogy valószínűleg lehetetlen elbújni a fertőzés elől" - vélte Kuti, hozzátéve, hogy a lehetséges következményeket ma igazán senki nem tudja, de nem is meri vagy nem is akarja végiggondolni.

Nem lehet tudni, hogy mit indítana el egy ilyen lépés: betétesek rohamát, bankszámlák zárolását, a párnacihában maradt pénzek mozgósítását, zavargásokat, tüntetéseket, vagy azt, hogy az eurózóna más országai is megtagadnák az adósságuk visszafizetését.

Nem lehet kontrollálni

Hasonlóan látja Németh is, aki egy kicsit a Lehman Brothers-esethez hasonlítja a görög történetet. Az amerikai nagybank kezét elengedte az Egyesült Államok kormánya 2008 őszén, hagyta bedőlni, mert az egész pénzügyi rendszer működése szempontjából nem tartotta veszélyesnek a tönkremenetelét.

Vihar készülődik a görög Parlament felett

Azonban a folyamatok eszkalálódtak, és a Lehman-eset volt az egyik fő ok, amely kirobbantotta a pénzügyi világválságot, mert a befektetők bizalma az egész pénzügyi rendszerben megkérdőjeleződött. Ezért többen vannak ma, akik visszacsinálnák a Lehman bedöntését - mondja Németh. Az elemző szerint azt most sem lehet kizárni, hogy a görögök eurózónából való kilépése nem indít-e be olyan folyamatokat, amelyeket nem lehet kontrollálni.

A piac még bízik a megoldásban

A piac nem árazta be teljes mértékben a görög euró feladását - mondja Németh. "Látszik, hogy van némi átárazódás ebbe az irányba, meg latolgatás, de a piac bízik benne, hogy a görögök észhez térnek, és maradnak, végigviszik a költségvetési kiigazító programot, és megkapják az IMF-től és az EU-tól az esedékes hitelrészleteket - amelyeket egyébként a minap felfüggesztettek a június közepi választásokig.

Ahogy haladunk a választás felé, és ahogy esetleg erősödnek az eurózónából való kilépésre biztató hangok, úgy fognak a befektetők is egyre nagyobb esélyt adni az eurózóna elhagyásának."