Nem világos, mi értelme van megadóztatni a Magyar Nemzeti Bankot a kereskedelmi bankok által az intézménynél elhelyezett egynapos, illetve kéthetes betétek után, hiszen ezzel az állam lényegében egyik zsebéből rak át pénzt a másikba - mondták az [origo] által megkérdezett banki makroelemzők.
Csütörtökön került fel a parlament honlapjára az Országgyűlés gazdasági bizottsága által a pénzügyi tranzakciós adóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány, amely ezen betételhelyezéseket is bevonná az illetékfizetéssel terhelt pénzügyi műveletek körébe.
Rogán Antal, a bizottság elnöke a Matolcsy György gazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájéákoztatóján azt mondta, "igazságos megoldás" a jegybanki műveletekre kivetni az adót, mert "ha a kereskedelmi bankok adóznak, akkor adózzon a jegybank is". Matolcsy közölte, a kormány évi 100 milliárdos bevételt vár ettől.
"Tekintve, hogy 4000 milliárd forint körüli betétállományról beszélünk, ha ezt kéthetente megadóztatják, valóban összejöhet belőle százmilliárd, de azt végül a költségvetés fizeti meg, hiszen a jegybank eredményét, ha időbeli csúszással is, a büdzsének kell állnia" - mondta érdeklődésünkre Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője.
Ugyanígy vélekedett Németh Dávid, az ING Bank elemzője, és egy lehetséges hibára is felhívta a figyelmet. "A módosító javaslat megfogalmazása nem egyértelmű, mert amit a pénzügyi szlengben kéthetes betétnek hívnak, az valójában nem betét, hanem a jegybank által kibocsátott kötvény" - magyarázta. 2007 januárjáig egyébként még a kéthetes is betétnek minősült, egy esetleges félreértésnek ez is lehet a hátterében.
A jegybank jelenleg a 7 százalékos alapkamatnál egy százalékponttal alacsonyabb éves kamatot ad az egynapos (úgynevezett overnight) betétekre, és egy százalékponttal magasabbat kér az egynapos hitelekért. A kéthetes kötvény hozama megegyezik a mindenkori alapkamattal, tehát most 7 százalék.