Angela Merkel német kancellár azt javasolja az uniós vezetőknek, fontolják meg annak a lehetőségét, hogy az Európai Unióban működő legnagyobb bankok közvetlen európai felügyelet alá tartozzanak - számol be a Wall Street Journal. Az üzleti napilap azt írja, hogy ezzel Merkel ötlete kinyitná a kaput az EU pénzügyi szektorának centralizáltabb felügyelete irányába.
A múlt héten az Európai Központi Bank elnöke már hasonló elképzelést vetett fel. Az uniós vezetők azon fáradoznak, hogy újraépítsék a befektetői bizalmat a recsegő-ropogó európai bankrendszer iránt. Angela Merkel a legnagyobb bankok fölé húzott közös felügyelettel kapcsolatban elmondta, hogy a külvilág arra kíváncsi, a monetáris unióból hogyan akar politikai uniót formálni az EU, "nekünk pedig belátható időn belül választ kell adnunk erre a kérdésre."
Merkel partnernek mutatkozik tehát az uniós bankfelügyelet létrehozásában, azonban a bankunió ötletéért már nem rajong.
Múlt héten az Európai Bizottság több elemből álló javaslatcsomaggal állt elő, amelynek része lenne a bankunió. Ez azt jelentené, hogy a tagállamok szorosabbá tennék a bankfelügyeleti politikájukat, vagyis a bankok állami felügyelete és ennek szabályai közös szabályozás alá kerülnének. Az uniós mentőmechanizmus jelenleg csak államoknak adhat forrást, bankoknak nem. Ezt alakítanák át úgy, hogy a mentőcsomagot kezelő intézmény adhasson bankoknak is segítséget, viszont ennek feltétele, hogy uniós szintre kerüljön a bankfelügyelet.
Merkel a pénzügyi felügyelet alá csak a nagyobb bankokat vonná be, a felettük levő ellenőrzést szeretné erősíteni. A bankunió azonban minden bankra kiterjedő felügyeletet feltételez, de a másik célja az is lenne, hogy akármelyik bank is kerül szorult helyzetbe, azt könnyebb legyen az uniós mentőcsomagból megsegíteni. Mivel az uniós mentőcsomag legnagyobb részét a németek állják, ezért a bankunió elvetésével Merkel azt szeretné elkerülni, hogy egyre több pénzébe kerüljön Németországnak az európai adósságválság megfékezése.
A spanyoloknál a helyzet fokozódik
A válságkezelésre mielőbb megoldást kell találni, mert a görögök után a spanyolok fölött is gyűlnek a fellegek.
A spanyol pénzügyminiszter szerint a magas hozamfelárak azt jelentik, hogy Spanyolország előtt gyakorlatilag bezáródtak a pénzpiacok kapui. "A kockázati prémiumok azt jelzik: a spanyol állam számára problémát fog jelenteni, hogy a piachoz forduljon, amikor refinanszírozni akarja adósságát" - mondta Cristobal Montoro. A pénzügyminiszter kijelentésére az euró jegyzése napi mélypontjára süllyedt, és a másodpiacon kissé emelkedtek az állampapírhozamok. A spanyol tízéves kötvény hozama közelíti a 7 százalékot, azt a szintet, amelyet átlépve valószínűleg az IMF és az EU mentőcsomagjáért kell folyamodnia az országnak, mert az adósság ilyen magas hozamok mellett hosszú távon fenntarthatatlan pályára kerülne.
Spanyolországnak az idén még 82 milliárd euró adósságot kell refinanszíroznia, és gyakorlatilag az egész bankrendszert fel kell tőkésítenie.
A piacok ugyanakkor azt is remélik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) szerdán monetáris könnyítést jelent be. Ezt a várakozást erősítette, hogy Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy interjúban hangsúlyozta: az EKB-nak van tere a kamatcsökkentésre.