Sérti az uniós jogot, hogy Magyarországon adómentesen lehet főzetni pálinkát - ez a lényege annak a levélnek, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön hozott nyilvánosságra.
A második Orbán-kormány egyik első, szimbolikus lépése volt, hogy évi 50 literig (százfokos vagy 100 literig ötvenfokos) adómentesen lehetővé tette a házi pálinkafőzést. Annyi a megkötés, hogy nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, vagyis például árusítani. Ezt egyre gyakrabban megszegik a pálinkafőzők, az adóhatóság pedig büntet is rendesen.
Teljes győzelem
A miniszterelnök a kormány első akciótervén belül jelentette be a házi pálinkafőzés adómentessé tételét. "Adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítési jogot!" - mondta Orbán a Parlamentben tartott beszédében. Bejelentését nagy taps, majd derültség kísérte, a házelnöknek kellett rendre utasítani a képviselőket. A kormányfő hozzátette, hogy ezzel egy 90 éves küzdelmet zárnának le, amit a magyar emberek a mindenkori államhatalommal vívtak. "Ez a harc a felkelők teljes győzelmével zárul" - mondta Orbán.
Brüsszel mostani kritikája azonban nem érheti váratlanul a kormányt, mert Orbánék már 2010 nyarán, a törvény elfogadásakor is tisztában lehettek azzal, hogy a teljes adómentesség ütközik a közösségi joggal. Az égetett szeszekre kötelező jellegű uniós irányelv vonatkozik, amely kimondja, hogy ezek a termékek jövedékiadó-kötelesek, sőt, az adómértékek is meg vannak határozva. Magyarország azonban az uniós csatlakozási tárgyalásokon kialkudott egy olyan könnyítést magának, hogy 2015-ig a normál adómérték felét alkalmazhatja, de utána át kell térnie az EU-ra érvényes adókulcsokra. Adómentességet azonban nem kapott Magyarország.
Orbánék mégis adómentessé tették egy bizonyos mennyiségig a pálinkafőzést, erről pedig nem kérték ki előzetesen Brüsszel véleményét. Az [origo] információi szerint már 2010 nyarán a Budapesten a kormánnyal tárgyaló Európai Bizottság is szóvá tette, hogy az nem fér össze az uniós szabályokkal.
Orbán Viktor családi körben pálinkát tölt.
A bizottság mostani közleménye kitér arra is, hogy már hónapokkal ezelőtt elindult a kötelezettségszegési eljárás emiatt Magyarországgal szemben. Ez a színfalak mögött zajlik, melynek keretében Brüsszel és a magyar kormány írásban kommunikál egymással. Ha a kormány nem tudja meggyőzni az igazáról a bizottságot, és ezt történt most, akkor a második szakaszba lép a folyamat: nyilvánosságra hozzák, hogy nem felel meg a közösségi jognak az adott nemzeti jogszabály.
NGM: Ami jár az osztrákoknak, azt nekünk is szabad
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált az EB döntésére. "A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is" - áll az NGM reakciójában.
Most a kormánynak két hónapja lehetne arra, hogy megváltoztassa a törvényt, azaz visszaállítsa az adóminimumra a pálinka adóját. Mivel az NGM már jelezte, hogy nem értenek egyet, az ügy jó eséllyel az Európai Bíróság elé megy. A Luxemburgban ülésező testület az esetek zömében a bizottságnak szokott igazat adni, de egy ügy elhúzódhat, akár egy-két évbe is telhet, mire lezárják a vitás ügyet. Igaz, ha egyértelmű a helyzet, akkor hamarabb is meglehet az ítélet.
A palinkafozes.com főzőberendezéseket közvetítő oldal ügyvezető igazgatója, Magyar László szerint, ha a jövedéki adómentességet eltörlik, akkor "ennek az iparágnak annyi". Elmondása szerint a berendezések után egyre többen érdeklődnek, de pontos számot nem akart mondani. "Az idei első negyedévben 10-15 százalékkal több főzőberendezést adtunk el, mint tavaly" - tette hozzá.
Még négy ügy Az Európai Bizottság (EB) a pálinka jövedéki adójának ügyén kívül felszólította Magyarországot, hogy tartsa be a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozást, illetve mielőbb tiltsa be a hagyományos tojóketreceket. Ezenkívül hivatatos figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt is, ami a kötelezettségszegési eljárás első fokát jelenti. Az utóbbi két ügyben az NGM jelezte, hogy nem ért egyet, és nem kíván változtatni. |