Hét százalék maradt az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa július 24-ei ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat - közölte kedden honlapján a jegybank. Az alapkamat tehát továbbra is 7 százalék.

A kamatszint azóta változatlan, hogy a monetáris tanács 2010 novemberében kezdődött emelési sorozata tavaly decemberben 7 százalékon megállt. A lazítás annak ellenére meglepetésnek számított volna, hogy a magyar alapkamat az egész Európai Unióban a legmagasabb, és az elmúlt hetekben, az IMF-tárgyalás megindulása nyomán, erősödött a forint és mérséklődtek az állampapír-piaci hozamok.

A csökkentésre is volt azonban esély, miután egy nyilatkozatában a monetáris tanács két külső tagja, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György ennek lehetőségére utalt. Cinkotai János már korábban is a csökkentés mellett állt ki, a negyedik külső tag, Bártfai-Mager Andrea preferenciája egyáltalán nem volt ismert. (Simor András jegybankelnök, valamint két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc közismerten a szigor híve.) Az egyes tagok szavazatára az ülés jegyzőkönyvének két hét múlva esedékes nyilvánosságra hozatalakor derül fény.

Az alacsonyabb kamatszint segíti a hitelezést, ezért potenciáisan erősíti a gazdaságot. Ugyanakkor veszélyeket is hordoz egy Magyarországhoz hasonlóan sérülékeny ország számára, az inflációs kockázatok, illetve az esetleg romló forintárfolyam kezelésének megnehezítése révén.

Simor: További kiigazításra lesz szükség

A monetáris tanács előtt két javaslat volt: a tartás és a 25 bázispontos csökkentés. A döntéa "jelentős többséggel" született meg - mondta sajtótájékoztatóján Simor András MNB-elnök.

Simor a jövő évi költségvetésről szólva arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi időben megszületett kormányzati döntések - így a tranzakciós illeték átalakítása, valamint a munkahelyvédelmi program - növelik a kormány által kitűzött hiányt, ezért további kiigazító lépésekre lesz szükség. Közölte, a jelenleg zajló IMF-tárgyalás során már szóba került a tranzakciós illeték kérdése.

Kedvezőtlen kilátások

"A monetáris tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől" - áll a döntés után kiadott közleményben, mely azt is megjegyzi, hogy az adóváltozások és más adminisztratív intézkedések következtében az infláció a cél felett alakul.

"A külső kereslet lassulása mérsékli a hazai exportot, emellett a felvevőpiacaink év második felétől várt élénkülését is jelentős bizonytalanság övezi. Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben kiépült feldolgozóipari kapacitások termelésének felfutása ellensúlyozhatja a lassuló külső kereslet hatását. (...) A tartósan magas munkanélküliség, a csökkenő reáljövedelmek és az óvatos lakossági viselkedés csökkenő fogyasztást vetítenek előre, miközben a kedvezőtlen konjunktúra-kilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás is visszafogott marad" - írta indoklásában a testület.

Folytatódik az óvatos kamatpolitika

A tanács azt is megemlíti, hogy a pénzügyi piaci környezet továbbra is törékeny, "egyes euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja", de az IMF-fel való megállapodás elősegíthetné ennek a hatásnak a mérséklődését.

A közlemény végül leszögezi, hogy a változékony kockázati környezet és a célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokol. "Kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor".

Az elemzők szerint jól döntött a tanács

"Miközben a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, a jelenlevő stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak erre lehetőséget" - írta gyorselemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hozzátette, a csökkentésre ezért csak az IMF-tárgyalás sikeres lezárulása esetén lehet számítani.

"Jól döntött az MNB, hogy az országkockázati megítélésünk elmúlt hetekben tapasztalt látványos javulása ellenére az óvatosságot választotta, és tartotta az alapkamatot. Az elmúlt napok történései is jól példázzák, hogy az eurózóna adósságválságának újabb és újabb váratlan fejleményei bármikor kellemetlen meglepetést okozhatnak, és IMF-megállapodás hiányában Magyarország továbbra is rendkívül kiszolgáltatott a piaci hangulatváltozásoknak" - kommentálta a tanács döntését Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.