Ráijesztettek a spanyolokra

Nyáron úgy tűnt, hogy a spanyol kormány válláról lekerült egy óriási teher a válságkezelésben, de ez most bizonytalanná vált. Több uniós pénzügyminiszter mégsem adna régi banki problémák kezelésére pénzt az ESM-ből.

Bizonytalanná vált az európai válságkezelés egyik friss eszköze. Az Európai Unió vezetői még nyáron fogadták el, hogy az európai mentőalap, az ESM közvetlenül beszállhat a bajba jutott bankok feltőkésítésébe. Most azonban a német, a holland és a finn pénzügyminiszterek olyan közös közleményt adtak ki, ami megkérdőjelezi a korábbi döntést. A bankmentésre nem szoruló országok vezetői szerint az ESM ugyan adhat pénzt bakmentésre, de csak olyanra, amelyik az alap létrejötte után válik szükségessé. A régi problémák maradnának nemzeti hatáskörben.

Ha valóban így alakulna, az leginkább a spanyol kormányt érintené rosszul. Az ottani bankok különösen tőkehiányosak, korábbi becslések szerint 100 milliárd euróra is szükség van ahhoz, hogy talpra tudjanak állni. A spanyol gazdaság súlyosan eladósodott, így saját forrásból nem tudna segíteni bankjain. Mindez az európai válságkezelés folyamatát is megakasztaná, mert a befektetők - a görög aggodalmak mellett - attól félnek, hogy a spanyol gazdaság gondjai, esetleges csődje magával ránthatja az Európai Uniót.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó több uniós tisztviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári döntés pontos szövege közel sem volt olyan egyértelmű, mint azt akkor sokan látták, és nem tisztázza a kérdés, hogy korábbi vagy jövőbeni problémák kezelésére kapott-e engedélyt az ESM.

Eközben a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy további megszorításokról beszélt a Wall Street Journalnak adott interjújában. A politikus azt mondta, hogy szigorítani fogják a korai nyugdíjazás lehetőségeit, de létrehoznak egy olyan szervezetet is, ami kizárólag a költségvetési célok megvalósítását figyeli majd.