Brüsszel a jegybank megadóztatása miatt nekitámad a kormánynak

Kötelezettségszegési eljárást indíthat Brüsszel a jegybankra is kivetett pénzügyi tranzakciós illeték miatt Magyarországgal szemben - értesült a BruxInfó. Ezzel újabb akadály merült fel az IMF-tárgyalásokon, illetve tovább tágul az amúgy is sok százmilliárd forintos költségvetési lyuk.

Hamarosan kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben - értesült a BruxInfó meg nem nevezett uniós forrásokra hivatkozva.

Mint a brüsszeli hírportál írja, az Európai Központi Bank mellett a bizottságnak is "nagyon erős kétségei vannak" azzal összefüggésben, hogy megfelel-e az uniós jogszabályoknak a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire is kiterjesztett pénzügyi tranzakciós illeték. Az erről szóló döntést még nem hozta meg a biztosi testület, de értesülések szerint minden jel arra mutat, hogy - ha addig nem lesz változás, akkor - ezt meg fogja tenni Brüsszel.

A tranzakciós illeték a jegybankon kívül az államkincstárra és a kereskedelmi bankokra kivetett új sarc, a parlament júliusban fogadta el, januárban lépne hatályba.

Sok múlik a jegybankadón és a brüsszeli eljáráson

Minden hónap utolsó csütörtökén közli a bizottság azt, hogy mely tagállamok mely jogszabályát tartja uniós jogba ütközőnek, ezért szeptember 27-én jelentheti be az Európai Bizottság, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a pénzügyi tranzakciós illeték miatt - tájékoztatták a BruxInfót uniós források. Bár erről még nem döntött hivatalosan a testület, de "ha addig nem történik jelentős változás Magyarországon", és marad az erről szóló jogszabály a jelenlegi formájában, akkor a szeptember végi szokásos jogsértési eljárási csomagban helyet kap a magyar adónem is.

Kötelezettségszegési eljárást akkor indít Brüsszel, ha kellő mennyiségű jogi érvet gyűjtött össze annak alátámasztására, hogy egy tagállami törvény vagy rendelet szembemegy az uniós jogszabályokkal. A bizottság levelet küld a magyar kormánynak, amelynek egy-két hónapja lesz megválaszolni azt. Ha a jelenlegi formájában fenntartja a kormány a jegybankadót, akkor újabb levelet, felszólítást kap a bizottságtól, ha akkor sem rendezi az ügyet Brüsszel szemében megnyugtatóan, akkor az Európai Bíróságon köt ki az ügy.

A bizottsági lépésnek előzménye is van. Az Európai Központi Bank a törvény elfogadása után nem sokkal nyilvánosságra hozott véleményében éles kritikával illette a jegybankadót, mert az szerinte sérti a jegybanki függetlenséget, kimerítheti az EU-ban üldözött monetáris finanszírozás (amikor a központi bank pénzeli a kormányt, ez az EU-ban tilos) fogalmát. Az EKB azért is megorrolt Orbánékra, mert a magyar kormány csak formálisan tartotta be az EKB-val való kötelező konzultációt.

A tranzakciós adón sok múlik. Egyrészt a megfenekleni látszó IMF-tárgyalások folytatódásának is gátját jelenti a jegybankadó, mert annak eltörlését kérte a Valutaalap és a bizottság, de a kormány eddig nem tágított. Orbán attól tette függővé, hogy módosít-e a törvényen, hogy a bizottság mit gondol.

A jegybankadóból 110 milliárd forintra számít a kormány, ha ez nincs, akkor az amúgy is sok százmilliárd forintos, a jövő évi költségvetésben tátongó, már most látható lyuk tovább nő.