Merkel megvédte az ECB-t

Angela Merkel német kancellár hétfői beszédében arról beszélt, hogy reméli az év végéig sikerül megállapodni azokról a lépésekről, melyek közelebb visznek egy szorosabb politikai együttműködéshez és nagyobb kiszámíthatósághoz az eurózónán belül.

Tette mindezt az után, hogy múlt héten Soros György felszólította Németországot, hogy álljon ténylegesen az adósság-válság ellen való küzdelem élére, vagy hagyja el az eurózónát. A tőzsdeguru azért bírálta erősen a német politikát, mivel az ESM mentőalap múlt hét szerdai ratifikálása és Draghi bejelentése előtt bizonytalanság uralta az európai színteret.

"Újabb lépéseket kell tennünk. Mivel a válság leginkább politikai úton oldható meg, azt kell pótolnunk, amit nem tettünk meg elég hatékonyan, mikor létrehoztuk az eurót, vagyis szorosabb együttműködés és nagyobb kiszámíthatóság kell." - mondta a német kancellár. Merkel szerint nics ok azt hinni, hogy az ECB megsértette a mandátumát a két héttel ezelőtti bejelentésével, az OMT névre keresztelt program elindításával. "A német kormányzat világossá tette, hogy a monetáris problémák igazolják az ECB döntését" - jelentette ki.

Korábban is sokat hangoztatta, hogy egy közös európai bankfelügyelet létrehozása alappillérül szolgálna a válság leküzdéséhez. A tervek szerint a bankfelügyelet alá tartozna minden egyes eurózónán belüli bank, nem csak a nagyobb pénzintézetek és már 2013 elejétől elkezdene működni.

Miről szól a közös bankfelügyelet

A legfontosabb teendők, amiket abszolválni kellene, egy közös európai betét-biztosítási rendszer kialakítása, a csődöt jelentő bankok egységes kezelése, illetve az egyes bankok ESM mentőalapból való közvetlen részülése, elkerülve ezzel a tagországok adósságainak növelését.

Merkel kitért arra is, hogy fontosnak érzi a jól megalapozott és átgondolt bankfelügyelet létrehozását, mivel korábban többször előfordult, hogy olyan válságkezelő ígéretek hangzottak el, melyeket végül nem tudtak végrehajtani. Ezért kihangsúlyozta, hogy "elegendő időt kell hagyni, hogy biztosítva legyen egy színvonalas szervezet kiépítése."

Úgy tűnik, Merkel próbál beállni a sorba, és Draghi és Bernanke után kiszámíthatóságot próbál hozni a piacra. A német alkotmánybíróság döntésének köszönhetően azonban minden válságkezelő döntést meg kell szavaztatnia a német parlamenttel, szűkítve ezzel döntési jogkörét, illetve lassítva az eljárás ütemét.

Kényes kérdés

Az újságírók a görög válságkezelésről is faggatták Merkelt. Kérdésükre elmondta, hogy továbbra is szükségesnek tartja Görögország eurózónában maradását és "mindenki, aki politikailag józan, ezt akarja." A mediterrán országnak folytatnia kell a reformok megvalósítását, és a hónap során a Trojka fel fogja mérni, hogy haladnak a folyamattal.

A görög mentőcsomag következő részletének lehívása nagyban függ a Trojka október hónap elején megjelenő jelentésétől. A német kancellár arról is beszélt, hogy a reformok egy része nem jelent többletkiadást a népességnek, csupán egyszerűsítésekről, átláthatóságról van szó, például az adózási rendszer és a munkaerőpiac területén.

Az ausztriai pénzügyminiszter azt nyilatkozta a témával kapcsolatban, hogy a görögök maximum egy "költség semleges" enyhítést kaphatnak, ha arra feltétlenül szükségük lesz.