A bankokat üti a kormány, hogy Brüsszelnek fájjon

Orbán Viktor abban bízik, hogy a magyarországi jelenléttel bíró nagyvállalatok lobbija is segít feloldani az uniós nyomást a magyar gazdaságpolitikán, ennek a stratégiának része az önkormányzati hitelek újratárgyalásának említése is.

A bankszektoron keresztül akar nyomást gyakorolni Brüsszelre Orbán Viktor, a miniszterelnök ezért is sietett leszögezni múlt heti, engedékenynek ható nyilatkozatában, hogy az Európai Bizottság követeléseit a bankok, közműcégek, energiaszolgáltatók adóztatásával akarja a kormány teljesíteni.

Nagytestvérünk, az [origo] értesülése szerint a magyarországi érdekeltségekkel rendelkező nemzetközi cégek vezetői aktívan lobbiznak brüsszeli illetékeseknél, hogy "szálljanak le Magyarországról", mert az újabb szigorú elvárások végül úgyis ezeken a vállalatokon csattannak. A lobbi sikerének egyik mércéje lehet, ha az unió pénzügyi és gazdasági tanácsa a november 7-én nyilvánosságra kerülő jelentésében nem kifogásolja majd a magyar költségvetést.

Állunk a gödör alján, és ásunk tovább

Meglátásunk szerint a kormány politikai stratégiája, ha valóban igazak a fenti értesülések, igen kontraproduktív, és csak tovább erősíti a magyar gazdaságot érő negatív hatásokat. A növekedési kilátásokat ugyan rövid távon inkább az erőteljes költségvetési megszorítások és a gyenge makrokörnyezet, hosszabb távon viszont a rendkívül gyenge és általában nehézkesen élénkülő beruházási hajlandóság árnyékolják be. A működő tőke beruházások legfontosabb forrását zavarja éppen el végleg a magyar piacról a kormány gazdasági szabadságharca. Miközben valóban elképzelhető, hogy Brüsszelben is lobbiznak, a vállalatok közben fokozatosan ki is vonják a tőkét a magyar operációból, a beruházások szintje az értékcsökkenés pótlására sem elegendő hazánkban, azaz a gazdaság kapacitás folyamatosan romlik.

Újabb 100 milliárdos ütés a bankoknak

Szintén a stratégia része, hogy Orbán meglebegtette az önkormányzati adósságok újratárgyalásáról szóló, újabb veszteségleírással fenyegető ötletét is, nyomást gyakorolva az érintett bankok vezetőire.

Egyelőre pontos részletek nem ismertek arról, hogy az átvállalt adósságot hogyan tárgyalná újra a kormány, az origo információi szerint azonban 75-80 százalékos értéken vennék át a "banki szempontból kockázatos" hiteleket. Ez alapján úgy tűnik, hogy a legnagyobb önkormányzati hitelezőknél akár összesen mintegy 100 milliárd forintos is lehet a teljes hatás az átvállalt, 612 milliárd adósságot tekintve.

Az OTP befektetői számára öröm lehet az ürömben, hogy nem a leginkább érintett bank, bár így is látható a kitettsége az önkormányzati szektor felé. Előzetes becslésünk szerint nem valószínű, hogy a korábbi hasonló lépések - végtörlesztés, bankadó, pénzügyi tranzakciós adó - hatásához hasonló nagyságú veszteséget okozna az önkormányzati adósság újratárgyalása az OTP-nek. Az origo friss - meg nem erősített - értesülései alapján viszont szélsőséges esetben a teljes átvállalt hitelportfólió negyedét-ötödét le kellene írnia.

Ez a korábban sejthetőnél valamivel vaskosabb veszteséget jelenthet, adóhatások figyelembe vételével mintegy 20-25 milliárd forintos nettó veszteség hatása lehet a leírásnak. Érdemes hozzátenni, hogy a cikk szerint a "kockázatos", azaz még fizető, de jó eséllyel hamarosan nem fizetővé váló önkormányzatok hiteleire vonatkozik a 75-80 százalékos átvállalás, ami csökkentheti a fenti nettó hatást, ha az OTP önkormányzati hitelei között alacsonyabb ezeknek a romló hiteleknek az aránya.