Simor: A jól fizető adósok járnak rosszul

Az MNB elnöke szerint csökkenteni kéne a bankok állami terheit, hogy egy hitelválság ne nehezítse a kilábalást. A bankok most nem mernek hitelt adni a cégeknek. Az elmúlt négy évben egy halom pénzt hoztak ide a külföldi pénzintézetek.

Ki kell törni az ördögi körből -mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Budapest Economic Forum 2012 rendezvényén. Az ördögi kört szerinte az alkotja, hogy magasak a bankok állami terhei, ami miatt a kamatterhek is megnőttek, ezért aztán nő a nem teljesítő hitelek aránya, amely miatt pedig a bankok nem hiteleznek.

Simor András szerint ezért csökkenteni kell az állami terheket, a rossz hiteleket akár radikálisan is, de ki kell tisztítani, élénkíteni a nem fogyasztási hitelezést, de legfőképpen kiszámítható, versenybarát környezetet kell kialakítani a gazdaságpolitikának.

Volt nyereség, de eltűnt

Simor András jegybankelnök szerint a magyar bankrendszer a 2000-es évek elején a sokat nyert, a válság előtt viszont ez az eredményesség csökkent, 2010-ben nem volt már nyereség, 2011-ben pedig veszteségbe fordultak a bankok és ez 2012-ben is így marad. "Mit eredményez ez? A bankrendszer ott keres pénzt, ahol tud: a jól fizetőkön" - mondta Simor. Ez azt jelenti szerinte, hogy a jól fizető adósok terheit növelik a bankok.

A kilábalást csak lassítani fogja egy hitelválság is -mondta Simor András előadásában.

Simor mérleget vont, hogy a válságban az állami beavatkozások hogyan befolyásolták a bankrendszert. "Amit az állam elvett, azt a tulajdonosok visszapótolták" - mondta Simor. Összességében a bankrendszert érő hatásokat ugyanis nagyjából megegyeznek a tőkepótlás mértékével.

Bank = gazdaság

A bankválságok tompítása érdekében az államok támogatni szokták a bankrendszert. A jegybankelnök szerint azonban a valódi cél nem a bankok pénzhez juttatása, hanem a gazdaságé, a bankok támogatása csak eszköz. Simor szerint ezért van, hogy az államok nagyon sokat ölnek abba, hogy helyreállítsák a pénzügyi rendszer működését.

Magyarországon is az IMF-megállapodás része volt, hogy elkülönítettek egy keretet, amely a bankok megsegítését szolgálta. Az OTP és az FHB kapott kis mértékű hitelt, de nem azért, mert ezek tőkehiányosak lettek volt, hanem mert az állam el akarta érni, hogy fenntartsák a hitelezést. Egy kis részt leszámítva a bankok már vissza is fizették a támogatást - mondta Simor.

Nem vállalnak kockázatot

A jegybankelnök szerint többek közt azért úszta meg a magyar állam a bankok kimentését, mert nagy a külföldi bankok aránya. Így az anyabankok emeltek tőkét a magyarországi leányaikban, nem az államnak kellett kimenteni őket. Az elmúlt 4 évben a GDP 2 százalékának megfelelő befektetést hajtottak végre a külföldi bankok, ekkora az a pénz, amit idehoztak, levonva belőle a kivett osztalékot.

Simor András szerint, a válságból való kilábalás mindig lassabb, ha nem támogatja a hitelezés a gazdaságot. Ha hitelválság is van, akkor a válság utáni kilábalás is lassabb lesz - mondta.

Márpedig Magyarországon a vállalati hitelállomány 2008-hoz képest körülbelül 20 százalékkal csökkent. A közgazdászok is vitatkoznak azon, hogy ez miért van: azért, mert nem akarnak hitelt felvenni, vagy azért, mert a bankok nem adnak. Mindenesetre az MNB felmérései szerint a bankok folyamatosan szigorítják a hitelnyújtás feltételeit. Vagyis a vállalatok vennének fel hitelt, de a bankok nem adnak. A jegybankban azt is megvizsgálták ez miért van, és azt találták, hogy a bankoknak nem a tőke hiányzik, hanem nem mernek kockázatokat vállalni.