Csütörtökön reggeli 285 forinton jegyezték az eurót, majd egy hónapos mélypontra került azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,5 százalékos GDP-csökkenésről számolt be. Elemzők 1,1-1,3 százalékos gazdasági visszaesést vártak a harmadik negyedévre. Az euró/forint árfolyam rövid ideig 286-os szinten is állt, később azonban visszaerősödött a reggeli szint alá.
Az euróövezeti GDP-adatnak sem örülhettek igazán a befektetők, mert a monetáris unió gazdasága recesszióba került. Az Eurostat szerint az euróövezetben 0,1 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest.
A forint annak ellenére sem gyengült délután, hogy a piacokon kisebb kockázatkerülés alakult ki. A hazai deviza a lengyel zlotyval együtt kisebb erősödést is fel tudott mutatni az euróval szemben.
Délután a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnökének álláspontját is megtudhatták a piaci szereplők a monetáris politikai folyamatok kapcsán. Karvalits Ferenc a Dow Jones-nak elmondta, a kamatcsökkentési ciklus veszélyezteti a jegybanknak az árstabilitás fenntartására vonatkozó elsődleges megbízatásának teljesítését. Karvalits kiemelte: az, hogy a monetáris tanács óvatosabb belső tagjai a kamatcsökkentések után a kamat tartására szavaznak (és nem emelésre) nem jelenti azt, hogy ezzel igazolnák a korábbi kamatcsökkentések jogosultságát.
Karvalits ezzel Gerhardt Ferenc korábbi szavaira reagálhatott. A monetáris tanács külső tagja a héten korábban azt mondta, az utóbbi kamatcsökkentésekkor a három beltag kamattartásra, és nem kamatemelésre voksolt, ami arra utal, hogy helyes lépésnek tartották az előző kamatdöntést.
A nyilatkozatok megerősítik, hogy szakadék van a tanács külső és belső tagjai között. Mindez a forint árfolyamán nem látszik, ám a túlzott kamatcsökkentésre érzékenyen reagálhat a hazai deviza. Most viszont a monetáris tanács külső tagjainak a csökkenő infláció mellett a gyenge GDP-adat újabb érvet jelenthet a kamat további csökkentésére.