Az MNB külső tagjai tovább csökkentenék az alapkamatot

Óvatos kamatcsökkentéssel lehetne kimozdítani a magyar gazdaságot a recesszióból a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának két külsős tagja szerint. Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc szerint a csökkentésnek nincs másodlagos inflációs hatása, állampapír-vásárlásban nem gondolkodnak, a tanácsban pedig nincs szakadás.

A Magyar Nemzeti Bank további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a magyar gazdaságot - nyilatkozta a jegybank monetáris tanácsának (MT) két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban.

Az MT-tagok véleménye szöges ellentétben áll Simor András jegybankelnök nézetével, aki szerint a kamatcsökkentések nem segítik a gazdasági növekedést, mivel a forint árfolyamának ebből következő gyengülése a lakosság fizetőképességét gyengíti. A 6,25 százalékos jegybanki alapkamat a legmagasabb az Európai Unióban az augusztus és október között végrehajtott három csökkentés ellenére is.

"A monetáris lazítás nem ördögtől való dolog. Nem látunk semmiféle másodlagos inflációs hatást" - mondta a Dow Jones hírügynökségnek Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács tagja. Gerhardt Ferenc szerint nincs szakadás a monetáris tanácsban. Az utóbbi kamatcsökkentésekkor a három beltag kamattartásra és nem kamatemelésre voksolt, ami arra utal, hogy helyes lépésnek tartották az előző kamatdöntést - mutatott rá.

Állampapírt nem vennének

A jegybank ellenzi a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazását, például államkötvények vásárlását, ami kisiklathatná az inflációs célt követő politikáját. "A kamatláb a monetáris politika első és legfontosabb eszköze" - mondta Gerhardt Ferenc. "A monetáris tanács a kamatláb változtatásán kívül nem foglalkozik más monetáris politikai eszköz alkalmazásának gondolatával" - tette hozzá Bártfai-Mager Andrea, reflektálva a kormány néhány tagjának arra a felvetésére, hogy a jegybanknak államkötvény-vásárlásokkal, vagyis mennyiségi monetáris enyhítéssel kellene támogatnia a gazdasági növekedést.

"Ne felejtsük el, hogy az MNB inflációs célt követő jegybank. Meg vagyok győződve róla, hogy a jelenlegi helyzetben, a recesszió közepette és az alacsony kereslet dezinflációs hatása mellett a monetáris enyhítéssel együtt is tartani lehet az (3 százalékos) inflációs célt" - mondta Bártfai-Mager Andrea. A forint stabilan tartja árfolyamát a kamatcsökkentési ciklus kezdete óta - mutatott rá. A szeptemberi éves inflációs ráta 6,6 százalék volt, a legmagasabb 2008 júliusa óta. A második negyedévben a magyar GDP recessziót jelezve 1,3 százalékkal csökkent, és az előrejelzések szerint tovább csökken.