Hogyan nyerjünk az árfolyamgáton?

Gyanakvóak a devizahitelesek, meglepően kevésnek kell közülük az árfolyamgát, amelyet már csak az év végéig lehet igényelni. A fenntartások többsége alaptalan, bár a konstrukció bonyolult, szinte lehetetlen bukni rajta. Mi az árfolyamgát lényege, van-e hátulütője, és hogyan hozhatjuk ki belőle a legtöbbet?

Gyorsan döntésre kell jutniuk azoknak a devizahiteleseknek, akik az árfolyamrögzítés igénylésén gondolkodnak, mert december 31-ig van idejük beadni kérelmüket a bankjukhoz, és nem biztos, hogy a karácsonyi forgatagban a legkényelmesebb az ügyintézés. A határidő után pedig elesnek a lehetőségtől, hogy néhány évig kiszámítható törlesztőrészletet fizessenek.

A válság előtt felvett, zömében svájcifrank-alapú lakáshitelek törlesztőrészletei alaposan megemelkedtek a forint árfolyamának esésével, a frank erősödésével. Azoknak, akiknek nem volt megtakarításuk a végtörlesztéshez, de nem tudták vállalni a törlesztést, az árfolyamgát jelentett segítséget. Eddig mégsem volt tolongás a bankoknál. A PSZÁF adatai szerint szeptember végéig csupán 65 ezren éltek az árfolyamrögzítés lehetőségével, pedig 450 ezren lennének rá jogosultak. Ennek alapján az árfolyamgát kudarcáról is lehetne beszélni, de sokan valószínűleg kivártak, mérlegeltek, így a részvétel még növekedhet az év végi határidőig.

"Miért került bele a szabályozásba, hogy nem lehet a gyűjtőszámlán levő összeget az árfolyamrögzítés végén egy összegben törleszteni? Azért, hogy jó kis forintkamattal ketyegjen a tőkerész végéig!" - fogalmazta meg egyik kommentelőnk az árfolyamrögzítéssel szembeni fenntartását.

Sokan lehetnek rajta kívül azok, akik nem bíznak a devizahitelesek megmentését célzó programban. Az ok, amely miatt távol marad az ügyfél az árfolyamgáttól, mindenkinél más és más, de Gyuris Dániel, az OTP Bank Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint leginkább azért sikertelen a program, mert "valami sunyi dolognak tartják ezt a kétségtelenül nem egyszerű konstrukciót". A bankár szerint az egyértelműen kedvező konstrukciót jó, ha a jogosultak 40 százaléka fogja igénybe venni.

Igenis megéri

A 2012-es, második árfolyamrögzítés azoknak is megéri, akik amúgy tudják fizetni a hitelüket. Egy havonta 200 frankot törlesztő adós a jelenlegi árfolyamon körülbelül 46 ezer forintot fizet. Ha belép az árfolyamrögzítés rendszerébe, akkor a törlesztője 2016 végéig 36 ezer forintra esik, mert csak 180 forintos árfolyammal váltják át hitelét. Az efölötti árfolyamból származó különbözetet egy forint alapú gyűjtőszámla-hitelből fedezi a bank, vagyis olyasmi történik, mintha az ügyfél újabb hitelt venne föl.

A második árfolyamgát azért sokkal kedvezőbb, mint a 2011-ben létrehozott első, mert a felgyülemlő újabb hitelt egyrészt alaposan korlátok közé szorították, másrészt a bank és az állam a kamatok jelentős részét átvállalja. A hitel alól teljesen kibújni nem lehet, de idézett kommentelőnk aggodalma ezzel együtt túlzó. A gyűjtőszámla-hitel kedvezőbb, mintha a teljes devizahitelét fizetné vissza az adós.

A gyűjtőszámla-hitelt három módon korlátozták. Annak érdekében, hogy az árfolyamgát lejárta után ne kelljen a deviza- mellett hatalmas forinthitelt is állni, az árfolyamgát alatt fizetett utolsó törlesztés legfeljebb 15 százaléka lehet a forinthitel havi törlesztője. A gyűjtőszámla kamatát a bankközi kamatokhoz kötötték, így az sem változtatható a bank kénye-kedve szerint. A harmadik kötöttség szerint a devizahitel lejárta után 30 év lehet legfeljebb a gyűjtőszámlahitel törlesztése, viszont nem tarthat tovább, mint ahogy az adós eléri a 75 éves kort (ha több adóstárs van, akkor lehet 75 év felett is, de csak akkor, ha van ez alatti életkorú adóstárs is). Ez utóbbi szabály a bankokat védi, és felülírhatja a 15 százalékos szabályt is.

Ezek azt jelentik, hogy a 200 frankot törlesztő hiteles 2017 elején legfeljebb 5400 forintot fog fizetni a gyűjtőszámla-hitele után. Ha a frank árfolyama akkor is 232 forint lesz, akkor ez 51 400 forintos teljes törlesztést jelent majd. Ha romlik addigra a frank árfolyama, akkor sem lesz hátrányban az árfolyamrögzítésbe nem lépőkkel szemben.

Egy jó trükk

Az árfolyamgátat alkalmazó adósok a legjobban akkor járnak, ha a rögzítéssel nyert forintokat megtakarításba teszik. A példánkban szereplő hiteles havonta 10 ezer forintot nyert. Ha ezt lakástakarékba fekteti, akkor 4 év alatt körülbelül 650 ezer forintot tehet félre. Ez több mint 10 százalékos hozamot jelent, miközben a gyűjtőszámlahitel kamata ennél szinte biztosan alacsonyabb lesz (a bankközi kamat is alacsonyabb, és ebből még az állam és a bank is átvállal egy részt), azaz nemcsak négy évi könnyebbséget, hanem némi plusz pénzt is nyer, aki okosan fekteti be az árfolyamgáttal szerzett megtakarítását.

Kommentelőnk amiatt aggódott, hogy a gyűjtőszámlán levő tartozást nem lehet egyben kifizetni. A szabályozás úgy szól, hogy ha előtörleszt valaki, vagyis a rendes törlesztőrészlet felett is csökkenteni szeretné a tőketartozását, akkor azt először a devizahitel tőkéjéből teheti meg. Vagyis azt valóban nem lehet megtenni, hogy valaki egyben kifizeti a gyűjtőszámla-hitelt, de nem nyúl a devizahitel részéhez. Egyben kifizetni csak akkor tudja, ha mindkét hitelt egyszerre fizeti ki. Erre azonban nincs is feltétlenül szükség. Az árfolyamgátas megtakarítás összegét (amely példánkban 650 ezer forint volt) befizetheti a devizahitel tőketartozásának csökkentésére, ezzel máris mérsékelte az összes tartozását.

Marad árfolyamkockázat

Az árfolyamgát tehát összességében megéri, ugyanakkor egy dolog semmiképp nem változik vele: az árfolyamkockázat. Ha a svájci frank árfolyama az évek során egyre feljebb kúszik, akkor a gyűjtőszámlán keletkező hitel is egyre nagyobb lesz. A félretett megtakarítás forintban keletkezik (lakástakarék esetén legalábbis), így a példánkban négy év alatt összegyűjtött 650 ezer forint 240, 250 vagy 260 forintos átváltási árfolyam mellett kevesebb frankot fog érni, azaz kisebb részt tudunk törleszteni a tőkéből.

Ezt az árfolyamkockázatot viszont mindenki vállalja, az is, aki nem lép be az árfolyamrögzítés rendszerébe. Az árfolyamgáton bukni nem lehet, mert ha 180 forint alá menne a frank árfolyama, akkor ezt a törlesztési árfolyam is követi. Összességében tehát a frank esetleges drágulását minden devizahiteles megszenvedné, a mérséklődését mindenki élvezné, az árfolyamgát azonban legalább négy évre kiszámíthatóságot hoz.