A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke is érintett abban a csalássorozatban, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) három budapesti, egy kecskeméti és egy soltvadkerti lakost tartóztatott le. A már előzetes letartóztatásba került gyanúsítottak egy felszámolás alatt álló céggel összejátszva, megtévesztően magas kamat ígéretével egymilliárd forintot utaltattak át a takarékszövetkezetnek, majd abból 120 milliót továbbutaltak, később pedig újabb 200 millió forintot próbáltak a takarékszövetkezet számlájáról leemelni.
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: az NNI május 24. óta folytat nyomozást különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatban. A rendőrség november 6-án négy férfit és egy nőt fogott el és hallgatott ki gyanúsítottként. Az ORFK szóvivője megerősítette, hogy a gyanúsítottak között van a takarékszövetkezet korábbi elnöke is.
Az elfogásokkal párhuzamosan a nyomozók 17 helyen tartottak házkutatást, amely három napig tartott, és számos tárgyi bizonyítékot foglaltak le Budapesten és vidéken. A Kecskeméti Városi Bíróság az öt gyanúsítottat csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Garamvölgyi László elmondta: a rendőrség azt is vizsgálja, hogy a takarékszövetkezetnél elkövettek-e hűtlen kezelést, illetve más bűncselekményeket is.
A Soltvadkert és vidéke Takarékszövetkezet működésével összefüggésben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és több hitelkárosult tett különböző helyeken feljelentést. Augusztusban a PSZÁF összesen 27 millió forint bírságot szabott ki a csődbe ment Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet volt vezetőire. A felügyelet június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és rendelte el végelszámolását, mert a cég elveszítette tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 15 332 betétesének 33,2 milliárd forint kártalanítást fizet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). A betétesek 90 százaléka magánszemély, a takarékszövetkezetben tartott betétek átlagos nagysága - meghaladva az országos átlagot - 2,4 millió forint, a kártalanítás hét ország állampolgárait érinti - jelentette be az alap június 26-án.