Hárommillió forintos hitel fölött büntet az NGM

A 3 millió forintnál komolyabb hitelt előtörlesztő vagy végtörlesztő magánszemélyek és vállalkozások számára "kalap" nélküli a tranzakciós illeték, vagyis nincs 6000 forintban maximálva - írja a Napi Gazdaság.

Komolyan pórul járhatnak a nagy kölcsönöket felvett vállalatok, de a lakáshiteleikre vég- vagy nagy összegű előtörlesztést választók azzal, hogy a tranzakciós illetékekről szóló szabályozáshoz csak későn "tapasztották" oda, hogy az illetékfizetés a kölcsöntörlesztésekre is vonatkozik - írja pénteki számában a Napi Gazdaság.

A jogszabály szerint a tranzakciós illeték összegének 6000 forintban történő maximálása ugyanis csak a fizetési műveletekre terjed ki. A kölcsöntörlesztést viszont - mint azt az NGM közleménye is elismerte - nem lehet fizetési műveletként értelmezni, a tranzakciós illetékről szóló törvény három paragrafusa is hangsúlyozottan elkülöníti egyebek mellett ezt a jogcímet is a fizetési műveletektől, amikor nevesíti mint illetékköteles tranzakciót.

Ugyanakkor a törvény nem oldja fel a korábbi paragrafus szigorú megkötését, azaz a 6000 forintos felső limit a kölcsöntörlesztésre nem vonatkozik.

Mindez azt jelenti, hogy a 3 millió forintnál komolyabb hitelt törlesztő magánszemélyek és vállalkozások számára "kalap" nélküli a tranzakciós illeték. A probléma - azon túl, hogy a lakossági hiteladósokat sújtja - nagyon komolyan érinti a vállalati finanszírozást.

Az MNB hitelezési jelentése arról számol be, hogy a válság óta nem látott mértékben esett vissza a beruházási hitelkereslet. A kalap nélküli tranzakciós illeték azt vetíti előre, hogy a cégeknek nem is nagyon éri majd meg itthon nagy összegű kölcsönöket felvenni, így például komoly kockázat, hogy a hazai projektek hitelezését nem magyarországi bankok végzik majd a jövőben - vonja le a következtetést a Napi Gazdaság.