Megszavazták a jövő évi adócsomagot

Megszűnik a szuperbruttó, átalakul a cafeteria, marad a banki különadó, jön a tranzakciós adó. A parlament megszavazta, hogyan változzon jövőre a magyar adórendszer.

A képviselők 230 igen szavazattal, 65 nem ellenében, döntöttek a közterheket és a jövő évi büdzsét érintő javaslatokról hétfőn este. A döntés értelmében alaposan átalakítja az adórendszert a kormány, az átalakítások közt egy sor olyan változás is van, amely a kormány elmúlt hetekben bejelentett három megszorítócsomagjának elemeit tartalmazza.

Fizetés

A sokat keresők járnak jól a tiszta egykulcsos adózásra való átállással. Januártól megszűnik ugyanis a szuperbruttó, vagyis az az adózási módszer, amely szerint a 202 ezer forint feletti keresetűek többet fizettek. Megszűnik viszont a járulékplafon is, ezzel az egymilliónál többet keresők járnak rosszul. Eddig ugyanis a plafon fölött nem kellett több járulékot befizetni, most azonban a fizetéssel egyenes arányban nő a fizetendő járulék is. Nőni fog az az összeg, amelyet a nem biztosítottak fizetnek, hogy a társadalombiztosítási rendszer tagjai lehessenek. 6390 forint helyett havi 6660 forintot kell majd fizetni.

Vasárnap, zárószavazás előtt nyújtott be módosító javaslatot a kormányoldal, amelyben módosították a jövőre életbe lépő kisadózók tételes adóját. A megváltozott munkaképességű vállalkozók adója a havi 50 ezer forint helyett 25 ezer forint lesz csak.

Most sem marad érintetlen a béren kívüli juttatások szabályozása. A kedvezményes adózású ételutalványok között csak az Erzsébet-utalvány marad, viszont a korábbi tervekkel ellentétben továbbra is használható lesz melegétel-vásárlásra is. A havi 5 ezer forintos kedvezménylimitet pedig 8 ezer forintra emelik. A limit fölött is adhat utalványt a munkáltató, de akkor már csak magasabb adóterhelés mellett.

A kormány ugyan tervezte, hogy a béren kívüli juttatások terhelését megemeli úgy, hogy az egészségügyi hozzájárulás 10-ről 27 százalékra emelkedjen, vagyis a nettó bér felett már nem 31, hanem 51 százalék lett volna a teher. Végül azonban visszalépett ettől, mert a munkáltatók jelezték, hogy senkinek nem fogja megérni ilyet adni, vagyis eltűnhetett volna a cafeteria. A kormány azért emel a terhen, de kisebbet: 34,5 százalékra nő a nettó kifizetésre rakódó teher.

A változások között van, hogy önsegélyező pénztáron keresztül a minimálbér 15 százalékáig (közel 14 ezer forint a jelenlegi minimálbér mellett) a közüzemi díjakra is lehet cafeteriát adni, vagyis a munkáltató béren kívüli juttatásként járulhat hozzá a rezsiköltségekhez. Szintén ekkora összeg erejéig devizahitel-törlesztést is támogathat a munkaadó.

Költségvetés

A költségvetési kiigazítás közben a kormány az ígérete ellenére mégsem felezi meg, majd vezeti ki a banki különadót, ettől a lépéstől 2013-ban 72 milliárd forintot vár. A bankokra ráadásul új teher is hárul a tranzakciós illeték bevezetésével, igaz, a bankok zöme már bejelentette, hogy áthárítja az ügyfeleire az új adót.

A tranzakciós illeték eredetileg 1 ezrelékes mértékű lett volna, és az MNB-re is kivetették volna. Ez utóbbi tervétől visszalépett ugyan a kormány, de az illeték mértékét felemelte: 2 ezrelék lesz átutalásoknál, és 3 ezrelék készpénzfelvételnél. A terhet kiterjesztik az értékpapírügyletekre is, viszont a közös, például házastársi tulajdonú számlák kikerülnek az adó hatálya alól.

A harmadik őszi megszorítócsomagba foglalt adó az energiatársaságokat sújtja. A jövedelemadójuk 31 százalékra nő, de az adóból levonható lesz az új beruházások 50 százaléka.

Vállalkozói adók

Változtat a kormány a helyi iparűzési adózás módján is úgy, hogy a nagyobb vállalatok járjanak rosszabbul. A helyi adóból ugyanis levonhatók egyes költségek, de a kormány korlátozza ezeket. 500 millió forintos árbevételig marad a teljes levonhatóság, efölött azonban sávosan egyre kevesebbet lehet levonni, vagyis annyival nagyobb adóalap után kell majd a több adót fizetni.

A vállalkozások életét több más módosítás is érinti. Létrejönnek a szabad vállalkozási zónák, ahol legalább 100 millió forintos beruházás után járhat majd adókedvezmény. A kormány még decemberben kijelölné ezeket a zónákat. A zárószavazás előtti módosító szerint 5 évig bruttó 100 ezer forintig járulékkedvezmény is jár a zónába települő cégeknek, ha bővítik munkaadóik létszámát. Új elem lenne, hogy a tudományos fokozattal rendelkező munkavállalókat bruttó 500 ezer forintig 0 százalékos munkaadói teherrel lehetne majd foglalkoztatni.

Bevezetik a fordított áfafizetést a sertéságazatban. Nem csak az élő, de a feldolgozott egész- és félsertés, valamint a takarmányok is eszerint adóznak majd. Vagyis a sertéstartók, illetve a takarmányárusítók nem áfás összeget számláznak, és nem is ők vallják be az államnak.

Az adócsomagban szerepel a pénztárgépek összekötésének megteremtése is az adóhatóság számítógépeivel. A kormány ettől komoly bevételnövekedést vár.

Változik a népegészségügyi termékadó is, az energiaital-gyártók ugyanis kibújtak az adófizetés alól, ezt követné a módosítás. A zárószavazás előtt átalakították a korábbi terveket, a magas koffeintartalmú termékekre literenként 150, az alacsonyabb koffeintartalmúakra alacsonyabb, 40 forintos adó rakódik.

Egyéb változások

A kulturális adó hatályát kiterjesztenék a televíziós kábelszolgáltatókra is. Ennek lényege, hogy azok a szolgáltatók, amelyek pornográf tartalmú csatornát tesznek kínálatukba, fizetniük kell az adót.

További módosulás, hogy a 35 év alattiak az első lakásuk után 50 százalékos kedvezményt kapnak az illetékből, ha a lakás nem kerül többe, mint 15 millió forint - eddig 8 millió forint volt a határ. Szintén pozitív változás, hogy ha az eladott lakás értéke nagyobb, mint a vett lakásé, akkor a negatív illetékalap után nem kell fizetni, mint eddig. Eltörölnék viszont a 2 százalékos illetékkulcsot, vagyis 4 millió forint alatt is egységesen 4 százalékos lesz az illeték.

Az adómódosítások mellett szerepelt még a napirenden a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása is. Előírnák, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig a számla alapján fizet. Bevezetné a módosítás a gazdasági totálkár fogalmát is. Ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.