Most a hét éves költségvetés a tét

Kezdetét veszi az EU költségvetéséről szóló tárgyalássorozat, ami a következő hét év pénzügyi keretszámait határozza meg. Kemény vitákra számíthatunk, minden fillérért meg kell küzdeniük az egyes tagállamoknak. A britek lehetnek a legproblémásabbak.  

Ma kezdődik az a két napos tárgyalássorozat Brüsszelben, ahol az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről vitáznak a miniszterelnökök. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke előzetesen csökkentette a költségvetési összegkeretet. Az előterjesztés 973,2 milliárd eurós plafont tartalmaz, szemben a korábbi 1053,2 milliárd eurós tervezettel.

A költségvetésről szóló vita azonban nem ígérkezik könnyűnek, mivel szigorú keretszámokról állapodnak meg az országok vezetői. A britek részéről számíthatunk a legnagyobb kritikára, ahogy David Cameron már az előzetes egyeztetések során is jelezte, a britek szeretnék, ha rögzítenék a költségvetéshez való hozzájárulásuk arányát a 2011-es szinten és csak az inflációval indexálnák azt.

Cameron sarkalatos pontnak tartja a fentieket, mivel azt hangoztatja, hogy nem akar reál értékben magasabb terheket vállalni mint tavaly, és azzal érvelt, hogy elődje Tony Blair a hét évvel ezelőtti költségvetési vitán ballépést követett el, amikor engedte, hogy megduplázták Nagy-Britannia költségvetési hozzájárulási terheit. A 2005 előtti időszakban a szigetország volt az egyik legnagyobb nettó részesedéssel bíró ország. Cameron a tervezett 3,5 milliárd eurós éves hozzájárulásból 1 milliárd eurót szeretne lecsípni.

Nem ígérkezik könnyűnek a Mezőgazdasági Alapból való részesedés kérdése sem, mivel az alap értékét Rompuy a legutóbbi tervezetben 25 milliárd euróval csökkentette, aminek a franciák örülnek a legkevésbé, mivel ők kapják az egyik legnagyobb részesedést. Az olaszok szintén vétóval fenyegetnek a kedden megjelent sajtóértesülések alapján. Az infrastrukturális beruházásokra is kevesebb pénz jutna, aminek az elmaradottabb régiók örülhetnek a legkevésbé. A lengyelek és a spanyolok elutasították a tervezetet és az alapok szinten tartását követelik.

A 27 ország vezetői várhatóan kemény érveket hoznak majd, hogy megvédjék álláspontjaikat, ami a tárgyalások gyors megszakadását is okozhatja, vagy a hétvégébe nyúló, hosszú huzavonát. A kelet-európai országok, mint például hazánk is, leginkább a fejlesztési alapokból való minél nagyobb szelet kihasítására törekednek majd. A tervezet alapján Magyarország közel 30 százalékot veszítene a Kohéziós Alapból való juttatásainak összegéből.

Az amerikai piacok ma zárva tartanak a hálaadás ünnepe miatt, az európai piacok pedig pluszban nyitottak, a befektetők eddig pozitív hangulatban várják a tárgyalások kezdetét.