Ez jut a döglődő városoknak

Levegőhöz juthatnak az önkormányzatok azzal, hogy az állam átveszi banki tartozásaik egy részét, de a problémákat ez még nem oldja meg. A települések napi gondokkal és bedöglött beruházásokkal küzdenek, saját forrásuk nincs az uniós pénzek lehívására, és bár a kormány szigort ígér, félő, hogy újratermelik adósságaikat.

"Nem panaszkodásképpen mondom, de minden héten elég sok munkaórát kell azzal eltöltenem - végül is ez a dolgom -, hogy az önkormányzatok által korábban önerő nélkül vállalt és bedöglött beruházásokba valamilyen módon életet tudjunk lehelni" - indokolta az állami adósságátvállalás szükségességét Orbán Viktor az október végén tartott beszédében.

Szerdai ülésén döntést hozott a kormány: az 5000 fő alatti települések teljes adósságát még az idén, az e fölöttiekét pedig sávosan, 40-70 százalékban vállalja át az állam 2013 június végéig, úgy, hogy a szegényebb városoknak jusson nagyobb segítség. Ezzel évente 50-100 milliárd forintot vesznek le az érintett települések válláról, miközben a költségvetési hiány nem változik.

Nincs pénz működésre, fejlesztésre

A segítségre rászorulnak az önkormányzatok, amelyek sokszor napi likviditási gondokkal is küzdenek, beruházásra pedig végképp nincs pénzük. Csak néhány példa: Orosháza 2011-ben 1,862 milliárd forintot költött fejlesztésre, de ebből csak 126 millió forint volt az új beruházás, az összes többi a korábban elkezdett projektekre ment el. 2010 végén indult el a város főterének felújítása, amely az idén 242 millió, jövőre még 38,9 millió forintot emészt fel. A csatornahálózatra az idén 81, jövőre 860 millió forintot kell költeni. A közel félmilliárd forintos hiánnyal küzdő város közben fizetheti a hiteleit is: az idén 222 milliót, jövőre az állami segítség nélkül 340 milliót kellene. Ilyen körülmények közt reménytelennek látszik, hogy újabb fejlesztésekbe vágjon bele.

Miskolc - amely a Progresszív Intézet kimutatása szerint az ország egyik legeladósodottabb városa - útjai felújításra szorulnak, Miskolctapolca ivóvízbázisa veszélyeztetett, a város szennyvizét tisztítani kell, a turistákat a régióba kell csalogatni, a belvárost fel kell újítani. A jövő évre 12,7 milliárd forintnyi beruházást tervezett a város, de úgy, hogy az év elején 27 milliárd forint adósságot nyögött, a törlesztés pedig évről évre súlyosabb. Jövőre 3,3, 2014-ben már 4,1 milliárd forintot kellene kifizetnie a hitelei után, pedig az idén is 3 milliárdos lyuk tátongott a költségvetésén.

Miskolc csak az egyik azok közül a települések közül, amelyek az adósságok terhét nyögik, nagyrészt éppen azért, mert hiteleket vettek fel a különféle fejlesztésekhez. Mostanra előállt az a helyzet, hogy a települések nem tudják lehívni az európai uniós támogatásokat sem, hiszen egy fillérjük sincs, hogy beindítsák a fejlesztéseiket.

Nem jön el a Kánaán

Ezen segíthet az 1956 településtől 612 milliárd forint értékben az államhoz kerülő adósság, ám azt még korai kijelenteni, hogy ez megoldaná a problémákat. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere néhány napja a Boon.hu-nak úgy fogalmazott, a város "adósságcsapdában van", de a kormányzati segítség még nem jelenti azt, hogy eljön a Kánaán. Akkor az első számítások alapján úgy vélte, városuktól 17 milliárdnyi adósságot vállalna át az állam, de szó sincs róla, hogy "ész nélküli fejlesztésekbe" kezdhetnek. "Nem tudunk nagy beruházásokat indítani a megmaradó pénzből, hiszen bár az állam hatalmas terhet vesz le a vállunkról, marad még bőven" - nyilatkozta.

Máshol is kérdéses, elég lesz-e az állami segítség a bedöglött beruházások feltámasztására és a napi működési zavarok elhárítására. A 612 milliárd forintos adósságátvállalás nagy könnyebbséget jelenthet a településeknek a kamat- és tőketörlesztésben, de valószínűtlen, hogy felér azzal, amennyi pénz a beruházások beindításához kellene. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-ben 217 milliárd forintra becsülte az összeget, amely az uniós és hazai támogatáson és az önkormányzatok bevételén felül kellett a fejlesztések megvalósításához. A kormánydöntés ismeretében látható, a kormány évente 50-100 milliárd forintos könnyítéssel számol az adósságátvállalás jóvoltából, így nehéz elérni 217 milliárdnyi megtakarítást egy év alatt. Igaz, a kormány egy 50 milliárd forintos önerőalapot is megnyitott az állami és önkormányzati szereplőknek, ami segítheti a beruházásaikat, de még a kettő együtt sem éri el az ÁSZ által szükségesnek tartott összeget.

Az ÁSZ-jelentés szerint az önkormányzati szektor eladósodottságához maguk az EU-s pályázatok is hozzájárultak, mivel a saját pénzügyi keretekhez képest jelentős lehetőségek túlfűtötték a beruházásokat. Sok helyen ráadásul presztízsfejlesztésekre szórták el a pénzt, amelyekre egyrészt nem volt meg a fedezet, másrészt nem származott belőlük több bevétel, és nem csökkentek az önkormányzat kiadásai sem. Egy szökőkút látványos ugyan, talán hozzájárul ahhoz, hogy egy-két turistával több forduljon meg a városban, de nem segíti a helyi büdzsét.

Muszáj volt beavatkozni

Az önkormányzatok több esetben egyszerűen nem mérték fel, hogy az a beruházás, amelybe sok millió forintot ölnek, megtérül-e, vagy sem. Az ÁSZ úgy találta, a vizsgált önkormányzatok 72 százaléka nem számolt ennek utána. A beruházások önrészét és megelőlegezését a legtöbb esetben kötvények kibocsátásával, főleg devizából fedezték. A 2007-2008-as kötvényprogram türelmi időt adott az önkormányzatoknak a visszafizetésre, így viszont nemcsak az árfolyamon buktak nagyot az egyes városok, hanem fel is torlódott a tartozásuk.

A kötelezettségek 85 százaléka 2014 után sújtott volna le az önkormányzatokra, ez magyarázza a kormányzati beavatkozás szükségességét. A kormány akciója ezért jó időben jött, de csak akkor jelent valódi segítséget, ha az önkormányzatok nem termelik újra adósságukat. Ezzel kapcsolatban Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár azt jelezte, a településeket szigorúbb gazdálkodásra fogja majd az állam, sőt a már elfogadott stabilitási törvény is korlátozza az önkormányzatok egyévesnél hosszabb távú hitelfelvételét.

Már az október végi kormányfői bejelentésre adott első önkormányzati reakciók mutatták, hogy az adósság átvétele a települések igazságérzetének is jót tesz. Az állam ugyanis tavaly kórházakat vett át, januártól pedig sok iskola kerül át az önkormányzatoktól, miközben forrásokat is elvonnak tőlük. A pénzügyi keringő úgy lesz kerek, ha nemcsak az értéket és a forrást, hanem a rá költött adósságot is átveszi az állam. Az ÁSZ-jelentés zárásakor folyamatban lévő beruházások 77 százaléka kórházfelújítás volt, ennek fedezetét a legnagyobb részben az önkormányzati kötvények bevételei jelentették. Vagyis eddig a város vagy megye felvette a hitelt, fejlesztette belőle a kórházat, az állam pedig elvette az intézményt, de meghagyta az adósságot - ezt az igazságtalan helyzetet rendezheti az átvállalás.

Mi lesz a bankokkal?

"A kormány felelősségének teljes tudatában dönt majd" - jelezte Giró-Szász András kormányszóvivő a szerdai kormánydöntés után arra a kérdésre, hogy mekkora részt fizet ki az állam az önkormányzatok átvett adósságából. Hozzátette, a bankokkal előkészítő, egyeztető tárgyalásokat folytatnak, de érdemben csak az önkormányzatokkal való tárgyalások után fognak egyeztetni a hitelezőkkel. Az tehát továbbra is nagy kérdés, hogy az átvállalás mit okoz a bankrendszerben.

Orbán Viktor nemrégiben harcias mondatokban fejtette ki, hogy a "sápszedőknek" fájni fog a mód, amellyel az állam könnyít a települések terhein, de egyelőre csak találgatások láttak napvilágot arról, mekkora diszkontot próbálnának érvényesíteni a törlesztéseken. Egy névtelenséget kérő elemző úgy számolt az [origo] kérdésére, hogy az adósság átvételével akár 100 milliárd befagyott forintot lehet felszabadítani a bankok mérlegében, vagyis ennyi pénzről tudnak alkudozni a hitelezők a kormánnyal.

Mintegy 20 milliárd forint szabadulhat fel abból, hogy az állam elvileg jobb adós, így az átvállalt hitel mögé nem kell tőkét csoportosítani (az önkormányzati adósságot tőkével kellett fedezni). Erre Kósa Lajos debreceni polgármester is hivatkozott, aki a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy a hitelek minőségének javulásából származó hasznot meg kellene osztaniuk a bankoknak az állammal.

Az önkormányzati hitelek egy része már most sem fizet a bankoknak. Eddig a tartozásnak körülbelül a 4-5 százalékát értékelték úgy, hogy az soha nem fog visszajönni, vagyis 50-60 milliárd forintot a hitelezők előre veszteségként írtak le. Az állami átvállalással ezek a hitelek visszatérnek a sírból, és azok a kamatok is befolyhatnak, amelyeket az önkormányzatok már nem fizettek, de a bank sem írta még le őket veszteségként. Az elemző szerint ez körülbelül 10 milliárd forintot jelenthet. Az így összesen előálló durván 100 milliárd forintot megnyerhetnék a bankok, illetve ez az, amiről esetleg tárgyalnának. Az elemző úgy számolt, ez azt jelenti, hogy a bankok 8-10 százalékos kedvezményt adhatnak az adósságból úgy, hogy számukra még ne legyen veszteséges az üzlet.