Végre megszületett a megállapodás a közös pénzügyi felügyelet felállításáról az eurózóna pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán. A terv értelmében 2014 márciusában indulhatna el a közös bankfelügyelet az ECB égisze alatt, az eurózóna tagállamainak pedig le kell mondaniuk a 30 milliárd eurónál nagyobb mérlegfőösszegű bankok felügyeletének jogáról. A közös felügyelet felállítása egy újabb jelentős lépés lenne az eurózóna bankrendszerének egységesítése, azaz a bankunió felé, a megállapodást ráadásul a tárgyalófelek mindegyike kisebb-nagyobb politikai sikerként könyvelheti el.
A 30 milliárd euró limit nagyjából 150-200 francia bankot utal az ECB fennhatósága alá a Financial Times becslése szerint, míg a lényegesen széttöredezettebb, sok kisebb, szövetkezeti jellegű bankot magába foglaló német bankszektor jelentős része maradna a német felügyelet fennhatósága alatt. A szabályozás minden eurózóna tagállamban legalább három bankot érint. A 30 milliárd eurót el nem érő bankok esetében is kapna ugyanakkor az ECB beleszólási jogot a nemzeti felügyeleteken keresztül.
A bejelentés négyhónapos vita végére tesz pontot, sőt, azon ritka alkalmak egyikét látjuk, amikor egy megegyezéssel sikerült tartani az előzetesen kitűzött, év végéig szóló határidőt. Annál is inkább pozitív, hogy az első lépésekről sikerült megállapodni, mert a német álláspont meglehetősen fagyos volt az elmúlt hetekben, az ellenállás azzal fenyegetett, hogy kútba esik a megegyezés.
A német álláspont a közvetlenül a bankoknak nyújtandó mentőöv terén volt a legmerevebb, Wolfgang Schauble, német pénzügyminiszter világossá tette, hogy leghamarabb 2014-től tartja elfogadhatónak, hogy a közös mentőalap (ESM) 500 milliárd eurós tőkéjéből az ECB-n keresztül bajba jutott bankok is részesedhessenek (az ESM kizárólag kormányzati segítségnyújtásra rendelkezik mandátummal). A tegnapi megállapodás a felügyelet 2014-es indulásáról megfelelhet ennek a kritériumnak.
Ezzel együtt a francia pénzügyminiszter álláspontja szerint az új szabályok már akár a rendszer 2014-es indulása előtt lehetőséget biztosítana egy bajba jutott bank feltőkésítésére, de ehhez egyfelől az ESM beavatkozására, másfelől pedig egyhangú jóváhagyásra lenne szükség a tagállamok részéről.
A bankunió felé tett nagy lépés ellenére még rengeteg nyitott kérdést kell megoldani a közös felügyelet felállításában is. A mára virradóan elfogadott szabályok alapján ugyanis továbbra sem világos, hogy kétszintű felügyeleti rendszer alakul-e ki, amelyben a nemzeti pénzügyi felügyeletek is megőrzik szuverenitásuk egy részét, vagy teljes egészében az ECB-re hárul az eurózóna bankrendszerének felügyelete.
Emellett az eurózónán kívüli tagállamok beleszólási jogai, illetve kötelezettségei sem tiszták teljesen, de mindenesetre úgy tűnik, hogy Nagy-Britannia jelentős győzelmet aratott azzal, hogy sikerült "dupla többség" álláspontját elfogadtatnia az európai bankok felügyeletét koordináló EBA-ban. Ennek értelmében bármilyen döntéshez nemcsak az eurózóna tagállamok többségének, hanem az azon kívüli országok többségének támogatására is szükség lehet.