Így mentené meg a bankjait az EU

Sokakban csalódást keltő Európai Uniós tervezet került a Financial Times birtokába. Eszerint a bankunió nem oldaná meg a jövőbeni esetleges bankmentések problémáját: ezek költségét részben továbbra is a tagállamoknak kellene állniuk.

A terv befolyásolhatja a bankszanálási mechanizmus kidolgozását, ami az egységes bankfelügyeletről szóló tavaly decemberi döntés után a következő lépés lenne a bankunió felé - írja a Financial Timest idézve a Portfolio.hu. Az OECD szerint az európai bankok még mindig alultőkésítettek, mégpedig közel 400 milliárd euró a hiány.

A Financial Times bitrokába jutott dokumentumot az eurózóna pénzügyminiszterei 2012 végén ismerhették meg, az anyag nem nyilvános, az Európai Bizottság által készített tervezetet tartalmazza. E szerint a jövőben a tagállamoknak is nagy arányban részt kellene venniük a bankok megmentésében, amennyiben az EU állandó válsgákezelő alapjának (ESM) segítségét is igénybe szeretnék venni. Ez a bankoknak adott tőkeinjekciót vagy az ESM-nek nyújtott garanciát jelentene, vagyis például csak azt követően lehetne igénybe venni az ESM-et, miután az adott állam feltőkésítette a bankot.

A tervek azért okozhatnak csalódást, mert a korábbi elképzelések alapján a piaci szereplők azt várták, hogy a bankunió révén megszakad az ördögi kör a bankok és az államok között (egyes államokkal szemben a gyengélkedő bankjai miatt rendül meg a bizalom, a bankokba pedig éppen állampapír-kitettségük nem hajlandó fektetni a piac). Írország, Ciprus és Spanyolország példája azt mutatja, az ördögi kör megszakítására nagy szükség volna. Épp ezek az országok remélték leginkább, hogy a bankok ESM általi közvetlen feltőkésítésének júniusi ígérete alapján a jövőbeni (és részben a múltbeli, de ezt az EU korábban elvetette) bankmentések költségeit a válságkezelő alap állja.

A javaslatok még változhatnak, az Európai Tanács júniusig adott határidőt arra, hogy végső döntést hozzanak az ügyben.