Előcsalogatja a kormány a sötétből a pókerezőket

Ha a kormány javaslatából törvény lesz, bárki szabadon és legálisan kaszinózhat, kártyázhat és fogadhat online, ráadásul úgy, hogy a nyeresége után adót sem kell fizetnie. Küszöbön a teljes piacnyitás, amelyből az állam is kasszírozhat, de a pénznyerőket egykor üzemeltető hazai kisvállalkozások aligha profitálnak.

385 milliárd dollár, vagyis durván 85 ezer milliárd forint - nagyjából ennyi pénz forgott a világ szerencsejáték-piacán 2012-ben a piacot kutató nagy nemzetközi tanácsadó cég, a H2 Gambling Capital adatai szerint. Hogy mennyi volt ebből a magyarországi játékosok pénze, arról nehéz bármilyen hivatalos adatot szerezni, főként azért, mert a magyar piac egy igen komoly szelete, az online szerencsejátékoké teljesen illegálisan, feketén működik. Nincs szabályozva az online kártya, a kaszinó és a sportfogadás sem, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének szenvedélyes magyar játékosok, akik, mondjuk, a neten pókerezve próbálnának meggazdagodni, csak ezt suttyomban, nyereményüket valamilyen külföldi számlán rejtegetve teszik.

A hazai piac méretét másfél évvel ezelőtt 100 milliárd forintra becsülte a PriceWaterhouseCoopers szakértője, aki akkor úgy számolt, hogy egy ekkora piac kifehérítése évi 10-15 milliárd forintos többletbevételt hozna a magyar költségvetésnek.

Éppen ezt célozza az a törvénytervezet, amely valamennyi online szerencsejátékot legálissá tenne Magyarországon, némi pénzért és adóért cserébe. A játékszervezőknek játéktípusonként évi 100 millió forintos koncessziós díjat kellene fizetniük, és az úgynevezett tiszta játékbevételük (a nyeremények szétosztása után náluk maradó pénz) után további 20 százalékot adóként a magyar államnak.

A javaslat a teljes piacnyitást célozza: a játékosok törvényesen kártyázhatnának (például pókerezhetnének), kaszinózhatnának (rulettezhetnének) és fogadhatnának sporteseményekre. Manapság ez utóbbi világszerte a legnagyobb tétel, itt forog a legtöbb pénz, így ebből származhat a legtöbb adóbevétel is.

A büdzsé szempontjából maximálisan érthető az állami törekvés, az azonban nem tiszta, hogy hogyan is viszonyul a szerencsejátékokhoz a kormány. Néhány hónappal ezelőtt a társadalmi károkra hivatkozva tiltotta be a nyerőgépeket, miközben az online játékokkal sokkal gyorsabban és sokkal több pénzt is lehet kockáztatni, a játékfüggőség kialakulása szempontjából pedig legalább olyan veszélyes műfaj, mint az automaták.

A játékosokat védi

Az akár több tízmilliárdos bevételt remélő államkassza mellett a szabályozás legnagyobb nyertesei mindenesetre maguk a játékosok, akik szabadon, saját folyószámlájukat használva regisztrálhatnak majd a licenceket megvásárló játékszervezők oldalain, és ha nyernek, akkor még személyi jövedelemadót sem kell fizetniük. (Egyébként ez többnyire így van a nem online szerencsejátékoknál, például a lóversenyen is.)

Az persze előfordulhat, hogy a játékszervező a díjaiba, jutalékába beépíti majd a saját adóterhének és koncessziós díjának egy kis részét, és ettől mondjuk, kisebbek lesznek az oddsok, mint a licenc nélküli illegális oldalakon, de ha a nyereményben nincs nagy különbség, akkor a törvényes keretek - a legális, könnyű hozzáférhetőség, a tisztán szerzett adómentes jövedelem - nagy vonzerőt jelenthetnek majd. Legalábbis erre számítanak az [origo] által megkérdezett szakértők, a véleményük viszont megoszlik arról, hogy a játékszervező cégek mennyire fogják lerohanni Magyarországot a piacnyitás hallatán.

Drága mulatság

A játéktípusonként 100 milliós belépődíj valójában inkább 300 milliót jelent, mutat rá Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, hiszen ha egy cégnél lehet kártyázni, akkor általában kaszinózni és sportra fogadni is lehet. Ehhez jön hozzá a 200 millió forintos törzstőke, egy komoly szerver 300-400 millióért, ha pedig a cég reklámkampányt is szervez, hogy minél több játékost magához édesgessen, akkor további százmilliókat is rászánhat, sorolja a bevezetés költségeit Schreiber.

Ez alapján szerinte világos, hogy a törvénytervezetet nem azokra a magyar vállalkozásokra szabták, amelyektől elvették a pénznyerő automatákat, hanem például a Gibraltáron, Máltán bejegyzett nagy nemzetközi cégekre, szerinte azonban nem biztos, hogy ezeket felcsigázza a magyar piac mérete. Egy, az online játékpiacot folyamatosan nyomon követő tanácsadó cég - név nélkül nyilatkozó - szakértője viszont azt valószínűsíti, hogy hiába kicsi a piac, nagy tolongás lesz a magyar játékosok pénzéért.

Számításai szerint ma egytucatnyi olyan cég van, amelynek már most van magyar nyelvű honlapja, és a magyarok illegálisan játszanak is náluk, ezt a kört feltehetően érdekelni fogja a legális játékszervezés is. Rajtuk kívül pedig van durván 230 cég, amely eddig nem, de a jövőben nyithat Magyarország felé, főleg, hogy nemzetközi viszonylatban sem a tervezett koncessziós díjat, sem a játékadó mértékét nem tartják kiugrónak a piacot ismerők.