A szómágia lesz az új jegybankelnök legnagyobb fegyvere

Miért fontos, hogy ki a jegybankelnök, ha egyszer nem rajta múlik sem a forint árfolyama, sem a gazdaság alakulása? Alig egy hónap múlva új ember kerül Simor András helyére, és már tavaly év vége óta tartanak a találgatások, de az elnököt jelölő Orbán Viktor egyelőre hallgat a szándékáról. A kormányhoz egyértelműen lojális jelöltek, például Matolcsy György ellen több erős érv is szól.

Orbán Viktor miniszterelnök joga elnököt jelölni a Magyar Nemzeti Bank élére, miután márciusban lejár Simor András mandátuma. Bár az elnöki pozícióval önmagában nem lehet meghatározni egy ország pénzügypolitikáját, mégis különös figyelem övezi, hogy kire esik a kormányfő választása.

A győztes jelölt elmondhatja majd magáról, hogy hat évre az ország egyik legbiztosabb állása az övé, mivel kinevezése után szinte elmozdíthatatlan. A jelenlegi kormány is igyekezett elmozdítani, vagy legalább korlátozni Simor Andrást, akit viszont védenek az Európai Unió szabályai. Ha egy elnök nem bénul le, vagy fizikailag-mentálisan nem válik alkalmatlanná, akkor csak súlyos kötelezettségszegés esetén mozdítható el, ezt viszont nem konkretizálják a törvények, tehát a munkaügyi vagy az Európai Bíróságon jó eséllyel meg tudja védeni magát.

Minden szavát lesik

A jegybank legfontosabb, a magyar gazdaságot leginkább befolyásoló döntéseit viszont nem az elnök hozza, hanem a monetáris tanács. Ez az a szerv, amely meghatározza az alapkamat és a bankok számára kötelező tartalékráta szintjét, és ezekben a döntésekben az MNB-elnöknek csak egy szavazata van, igaz, ha egyenlőség alakul ki, akkor ez a döntő. A jegybankelnök tehát önmagában nem felelős azért, hogy olcsó hitelekhez lehet-e jutni az országban, vagy hogy épp mennyi a forint árfolyama.

Az elnöknek külön-külön kevésbé fajsúlyos, összességében mégis fontos jogosítványai vannak, amelyek miatt nagy presztízse van az állásnak. Az elnök joga például ismertetni a kamatdöntés eredményét. Ilyenkor a piac minden szavát lesi, mert a szóhasználatból, fogalmazásból, esetenként a hangsúlyozásból sok mindenre tudnak következtetni a befektetők. Például, amikor Simor András szoros szavazásról beszél a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón, akkor bár sehol nincs leírva, hogy mit takar a kifejezés, mégis lehet tudni, hogy a héttagú monetáris tanácsban négyen szavaztak három ellen. Minden elnök maga dönti el, hogy akar-e élni ilyen rejtett üzenetekkel.

A nagy jegybankoknál ez még látványosabb. Az európai adósságválság méregfogát egyetlen bejelentéssel ki tudta húzni Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, amikor kiejtette a száján, hogy "bármi áron" megvédi az eurózónát, azaz az eurót. Az egyszerű szavak mögött az állt, hogy deklarálta a jegybank, hogy akár a pénznyomtatást is kész bevetni az EKB, ha tovább durvul az adósságválság. Ben Bernanke, az amerikai jegybanki funkciókat ellátó Fed elnöke szavait pedig rendszerint a világ összes, komoly befektetője lesi, hiszen a Fed politikája a dollár értékét befolyásolja, amely pedig a világ leginkább használt pénze.

A jegybanki szómágia ereje csak és kizárólag a bizalmon áll vagy bukik. Amíg a befektetők elhiszik, hogy a jegybank elnöke valóban a várható pénzügypolitikát jeleníti meg, addig a szavainak is van ereje. Amint egy összevissza beszélő, hiteltelen ember kerül a pozícióba, a piacok számára rögtön megjelenik egy kockázat, amely ellen biztosítani fogják magukat, vagyis csak drágábban lesznek hajlandók Magyarországon befektetni.

Az aláírása rajta van a pénzen

Fontos joga az elnöknek az is, hogy a jegybankot képviseli más állami szervezetek előtt, például az Országgyűlésben. A magyar intézményrendszerben pedig a jegybank elnökének szavazati joga van a háromtagú Költségvetési Tanácsban (amelyben még az Állami Számvevőszék elnöke és a köztársasági elnök delegáltja ül), amely adott esetben az egész költségvetést is elkaszálhatja. Ha a két másik tag eltérően szavaz, akkor gyakorlatilag a jegybankelnök dönt.

A forintérmék és bankjegyek kibocsátásáért, sőt annak kinézetéért is a jegybankelnök felel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ő rajzolja meg, melyik király hogyan szerepeljen pénzeken, de joga van hozzá, hogy megakadályozza a forgalomba kerülést. Az aláírása pedig szerepel minden papírpénzen. Fontos adatok kezelése is az elnökre van bízva. Személyes adatokon kívül, és a törvényben lefektetett feladatokhoz (például a pénzügyi stabilitás védelme) információkat kell közölniük a jegybankkal a bankoknak az elnök rendelete alapján. Magyarország arany- és devizatartalékainak nagysága alapesetben tíz évig titkos, de az elnök dönthet úgy, hogy korábban nyilvánosságra hozza az adatokat.

A jegybank elnöke egyben az MNB igazgatóságának elnöke is, amelyhez további jogok párosulnak. Így például ő az ott dolgozók, az elemzők főnöke, ami azért fontos, mert a jegybanki elemzéseken keresztül további, igaz közvetett befolyása van a piaci folyamatokra. Az MNB stábja elemzéseket és előrejelzéseket készít, amelyekre figyelnek a befektetők.

Orbán hallgat

A Simor Andrást követő új jegybankelnök bő egy hónap múlva áll munkába. Mostanára pörgött fel a találgatás a sajtóban arról, hogy ki válthatja a március 3-án leköszönő Simort, de nyitott még a két távozó alelnök (Karvalits Ferenc március végén, Király Júlia júniusban távozik) utódjának személye is. Esélyesek, szóba jöhető személyek és önjelöltek neve kering az újságokban, az elnököt jelölő Orbán Viktor kormányfő azonban még semmit nem árult el a terveiről.

Matolcsy György, Patai Mihály, Cinkotai János, Töröcskei István, Kovács Levente, Varga Mihály, Pleschinger Gyula - hét név az elmúlt pár hét terméséből, akit meg nem nevezett, hol kormányzati, hol a kormányhoz közel álló, hol pedig piaci források az MNB következő elnökének vagy alelnökének látnak. A potenciálisan szóba jöhető személyek listája ennél is bővebb, akár gondolkodik még Orbán a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásában, akár nem, a PSZÁF mostani elnökét, Szász Károlyt sem lehet leírni.

Egyetlen személy van a törvény erejénél fogva kizárva: Surányi György. Surányi a 2010-es kormányváltás után közeledett Orbánhoz és Matolcsyhoz, előtte, 2009 tavaszán pedig azért nem vállalta a kormányfői posztot Gyurcsány lemondása után egy szocialista kabinet élén, mert erről kikérte Orbán véleményét is, és Orbán még hallgatólagos támogatást sem tudott ígérni neki. Surányi neve 2011 elején jelent meg a sajtóban mint Simor utódjáé, azonban nem sokkal később a Fidesz-kormány beleíratta a jegybanktörvénybe, hogy nem lehet jegybankelnök harmadszor is ugyanaz a személy, márpedig Surányi kétszer már betöltötte ezt a posztot.

Érvek az elmúlt hetekben megfuttatott nevek mellett és ellen

Név (jelenlegi pozíció)	Pro	Kontra
Cinkotai János (a monetáris tanács tagja)	Orbánhoz lojális	nem rendelkezik vezetői tapasztalattal
Kovács Levente (a bankszövetség főtitkára)	-	nem szaktekintély monetáris politikai ügyekben
Matolcsy György (nemzetgazdasági miniszter)	Orbánhoz lojális	hajlamos a befektetőket elriasztó megszólalásokra, a piac érdemi forintgyengüléssel reagálhat az elnökké való kinevezésére
Patai Mihály (az UniCredit elnök-vezérigazgatója)	senkivel sem rúgta össze a port, jó végrehajtónak tartják, Matolcsyt régóta ismeri, és jóban vannak	az MSZP kormányfőjelöltje volt egy rövid ideig 2009-ben, a bankszövetség elnöki posztjáról arra hivatkozva mondott le, hogy a kormány sokadszorra megszegte a bankoknak tett ígéretét; az [origo]-nak azt mondta, kizárt, hogy MNB-elnök legyen
Pleschinger Gyula (nemzetgazdasági államtitkár)	az ÁKK elnökeként, és Matolcsy mellett államtitkárként bizonyított, ért a befektetők nyelvén	szürke eminenciás, nincs jegybanki múltja
Szász Károly (a pénzügyi felügyelet elnöke)	Orbánhoz lojális	bár doktori disszertációját az USA monetáris politikájából írta, soha nem dolgozott jegybanknál, sokáig kereskedelmi bankoknál, majd a pénzügyi felügyeletet vezette 2000-2004 között és 2010-től
Töröcskei István (az államadósságkezelő elnöke)	Orbánhoz lojális, az ÁKK elnökeként kipróbálhatta Orbán	Orbán a múlt héten jelezte, offshore-ozók nem menetnek a jegybankba, Töröcskei offshore-hátteréről a Népszabadság 2009-ben írt
Varga Mihály (IMF-ügyi miniszter)	Orbánhoz lojális, mérsékelt közgazdász, a piac szívesen látná	Orbán nem biztos, hogy jegybankelnöknek szánja Vargát, ő maga többször jelezte, hogy nem akar MNB-elnök lenni

A választásokra tekint Orbán

Három rendezőelv adhatja ki azt, hogy ki foglalja el a jegybankelnöki széket. A kormánynak nyilvánvalóan kedvező lenne egy lojális elnök. A monetáris politikáról is határozott elképzelése van a kormányfőnek. A kormányoldal által kinevezett négy monetáristanács-tag eddig a kormány által kívánatos kamatcsökkentést vitte keresztül. Ezért is erősen tartja magát a nézet piaci körökben, hogy a jegybanki politika fő kérdései is Orbán környezetében dőlnek el, és hogy a jövőben sem lesz ez másként.

A másik vonalvezető az lehet, hogy milyen csapattal akar nekivágni Orbán a 2014-es választásoknak. Ha Matolcsyt túlzott kockázatnak tartja a választási kampányban, akkor ezt a gazdasági miniszter MNB-be küldésével ki is küszöbölheti (az MSZP a múlt héten indította el országos plakátkampányát, amelyen Matolcsy és Hoffmann Rózsa hangzatos, de megszegett ígéreteire világítanak rá). Matolcsy jegybankba történő importálásával azt is végig kell gondolnia Orbánnak, kivel pótolja a jobbkezét, ez pedig végighullámozhat az egész kormányon. Ki lesz az új nemzetgazdasági miniszter, ő kiket hoz magával az államtitkári, helyettes államtitkári posztokra, ki megy be Matolcsy mellé a jegybankba alelnöknek?

A harmadik rendezőelv pedig, hogy a hatalmi játszma többszereplős. Rogán Antal frakcióvezető, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Habony Árpád, Orbán kommunikációs tanácsadója szava is számít, de befolyásolhatják a döntést a Fideszhez kötődő befolyásos háttéremberek is.

Matolcsy ellen szólnak erős érvek

Az elnöki poszt egyik esélyes várományosának tekintett, a pozíciót ambicionáló Matolcsy ellen számos érv szól. Gazdasági miniszterként Matolcsy könnyen megtehette, hogy alig nyilatkozik, jegybankelnökként azonban legalább havonta, a kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón meg kell jelennie. A befektetők számára minden szónak jelentősége van, a forint árfolyamán azonnal meglátszik egy-egy jegybankelnöki üzenet, sokszor meredek mondatokat elejtő Matolcsy pedig gyakran okozhat fejfájást a kommunikációs stábnak és a kormánynak.

Matolcsy megszólalásai az elmúlt hetekben a forint gyengüléséhez is hozzájárultak, MNB-elnökké jelölése pedig önmagában is érdemi forinteséssel járhat. Ez beszűkíti az új vezetés mozgásterét, kisebb kamatcsökkentésre nyílna mód, ez pedig az árfolyamgyengüléstől amúgy is szenvedő Orbánnak nem biztos, hogy érdekében áll. Mindezek magyarázhatják azt, hogy még nem dőlt a jegybankelnök személye, Matolcsy csak egy esélyes. Akik Matolcsyt nem szeretnék az MNB élén látni, azok inkább Patai Mihályt, a bankszövetség nemrég lemondott vezetőjét, az UniCredit elnök-vezérigazgatóját támogatják. (A hvg.hu kedden írt arról, hogy Matolcsy és a vele korábban jó viszonyt ápoló Patai kéz a kézben menne az MNB-be elnöknek és alelnöknek, de az [origo] kormányközeli forrásokból úgy értesült, Patai inkább ellenlábasa Matolcsynak.)