Újra 5 százalék alatt a spanyol tízéves kötvényhozam

Tavaly március óta először esett be 5 százalék alá a spanyol tízéves kötvényhozam a másodpiacon. Spanyolország ma tartott egy kötvényaukciót is, mely jól sikerült, a tervezett 5 milliárd euróval szemben 5,8 milliárd eurónyi állampapírt adtak el. Az olaszok is vontak forrást ma be a piacról, 8,5 milliárd euró értékben, egyéves diszkontkincstárjegyeket értékesítettek.

Sikeres állampapír kibocsátást tartott ma Spanyolország és Olaszország is. A spanyolok 5,8 milliárd euró értékben adtak el hosszú lejáratú kötvényeket az eredetileg tervezett 5 milliárd euróval szemben. Az olaszok pedig 8,5 milliárd euróért vontak be forrást a piacról egyéves diszkontkincstárjegy formájában.

A spanyol aukció során nem volt gond a kereslettel, a korábbi kibocsátásokhoz képest magasabb volt az érdeklődés, a hozamok pedig csökkenést mutattak.

Az olaszok is hasonlóan szerepeltek, mint a spanyolok, erős kereslet jellemezte a kibocsátást, az egyéves papírok átlaghozama pedig 2010 januárjában volt legutoljára ennyire alacsony (0,85 százalék) mint most.

A másodpiacon a kötvényhozamok is csökkenést mutatnak mind Olaszországban, mind Spanyolországban. A spanyol tízéves hozam tavaly március óta először csúszott be 5 százalék alá. A legutóbbi kötvénypiaci rali akkor indult, amikor Mario Draghi tavaly nyáron bejelentette, hogy az ECB kész mindent megtenni az eurózóna és az euró védelméért.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).