Az orosz óriás eltapossa az amerikait

A világ legnagyobb tőzsdei kapitalizációval rendelkező cége, az Exxon Mobil a világ legmeghatározóbb olajkitermelője is egyben. A trónról viszont letaszíthatja a vállalatot egy új feltörekvő játékos Oroszországból. A Rosneft a TNK-BP konzorcium megvásárlásával átveheti a világ legnagyobb olajkitermelő címet, Mivel a TNK-BP és a Rosneft nem egyesült, még csak elméleti számról beszélünk, de mindenképpen érdemes megnézni, hogyan jön létre az új monstrum.

Az orosz óriás átveheti a vezető szerepet

Aki valamennyire követi az olajpiacot, az biztosan emlékszik rá, hogy október második felében jelentette be az orosz Rosneft, hogy felvásárolja a TNK-BP-t konzorciumot. A fúzió révén egy hatalmas vállalat születik, melynek napi szénhidrogén-kitermelése meghaladja az eddigi éllovas Exxon Mobilét is. Nemcsak a várhatóan létrejövő gigász méretei, de az összeolvadáshoz vezető történet is nagyon érdekes, főként mivel az olajszektor egyik legnagyobb hasonló tranzakciójáról lehet szó.

Hogyan jön létre a TNK-BP és a Rosneft fúziója?

2003-ban a BP és az AAR (Alfa-Acces-Renova) konzorcium hozta létre Oroszország jelenleg harmadik legnagyobb olajipari szereplőjét, a TNK-BP-t.Az AAR négy orosz oligarcha tulajdonában van, akik a Kreml kegyeltjei voltak egy ideig, a csoport tagjai között szerepel Mikhail Fridman, Viktor Vekselberg, German Kahn és Len Blavatnik, aki Borisz Jelcin korábbi orosz elnök, illetve Vladimir Putin ismerősei is egyben.

A BP 8 milliárd dollárt fektetett a TNK-BP közös vállalatba, míg az AAR több olajmezőt és a hozzájuk tartozó licenceket adott az üzlethez. A brit olajmamut befektetése Oroszországban akkoriban a legnagyobb külföldi befektetővé avanzsálta a céget, amit sok külföldi vállalat pozitívan értékelt, hiszen az ország növekedési lehetőségei és a masszív nyersanyag vagyona ellenére kockázatosnak találtak leginkább az állami monopóliumok és korrupció miatt.

Összességében a BP orosz kalandja meglehetősen kifizetődő volt, a 2011-es éves jelentésből látható, hogy kezdeti 8 milliárd dolláros befektetés után összesen 19 milliárd dollárnyi osztalékot vett fel a társaság. Az orosz egység napi olajkitermelése nagyjából 1 millió hordó naponta, ami a BP teljes teljesítményének nagyjából 30 százalékát tette ki 2012 harmadik negyedévében.

Forrás: [origo]

Minden jónak vége lesz egyszer

2008-ig minden rendben is a zajlott az AAR és a BP között, de akkor az AAR meggyanúsította a BP-t, hogy saját javára és nem a részvényesek érdeke szerint jár el. Az oroszok a megemelt adók és a termelés növekedésének megállása ellenére szerettek volna vaskos osztalékot felvenni, míg a BP inkább vágott volna azon és inkább a fejlesztésekre, beruházásokra fordították volna az összeget. Később a felek azon kaptak össze, hogy a BP az AAR szerint a megállapodásukat felrúgva a Rosnefttel közösen kezdett bele a sarkvidéki terület feltérképezésébe, ami miatt perelni kezdték egymást a cégek. A BP és a Rosneft a probléma áthidalása érdekében 32 milliárd dollárt adott volna az AAR részesedéséért a Bloomberg értesülései szerint, amit a tulajdonosok akkor elutasítottak.

A problémák és a részvényesek közötti vita miatt tavaly nyáron BP bejelentette, hogy meg akar szabadulni az orosz TNK-BP-ben lévő részesedésétől. A hír után azonnal megindult a spekuláció, mennyit is érhet a vállalatban lévő 50 százalékos pakett. A Rosneft és a másik tulajdonos, az AAR is ott volt az érdeklődők között.

2012 októberére kristályosodott ki teljesen, hogy a Rosneft lesz a befutó, aki nemcsak a BP részét, hanem az AAR pakkját is megvásárolja, összesen mintegy 55 milliárd dollárért. Az oligarchák 28 milliárd dollárnyi készpénzt kapnak, szemben a korábban felajánlott 32 milliárd dolláros összeggel, de a Rosneft most ettől mintegy 12 százalékkal kevesebb pénzt ajánlott fel.

A BP a részesedéséért cserébe 17,1 milliárd dollárt és 12,8 százalékos részesedést kap a Rosneftben, de a befolyó milliárdokból 4,8-at további Rosneft részvények vásárlása fordít a BP. Az állami hátterű orosz olajmamutban így a BP lesz a 19,75 százalékos csomagjával a legnagyobb befektetővé válik.

Kiemelkedik a földből az óriás

Ha az összeolvadó Rosneft és TNK-BP napi kitermelési adatait összegezzük, akkor már a harmadik negyedévben sikerült az Exxon Mobilt túlszárnyalniuk a vállalatoknak, mivel 4,62 millió volt az átlagos felszínre hozott kőolajegyenértékes mennyisége, míg az Exxon "csak" 4,15 millió hordóra volt képes.

Mi az a kőolaj-egyenérték?

A kőolaj-egyenérték egy olyan olaj- és energiamérték, amivel a különféle energiahordozók mennyisége összehasonlíthatóvá válik, például a kitermelés, készletek vagy a felhasználás terén.

Forrás: [origo]

Az orosz cégek csak idén fosztják meg az amerikai vállalatot a trón legmagasabb fokától, mivel 2011-ben még az összesített TNK-BP és Rosneft duó csak 4,34 millió hordó kitermelésére volt képes naponta, szemben az Exxon Mobil 4,5 millió hordójával.

Forrás: [origo]

Ugyan a teljesítményben lefölözi a létrejövő vállalat az amerikai versenytársát, de piaci kapitalizációt, tehát a vállalat részvényeinek összérték tekintve jócskán elmarad majd a Rosneft és TNK-BP konzorcium az Exxontól. A New York-i parketten forgó Exxon még háromszor akkora kapitalizációval rendelkezik majd a fúzió után is, mint a két orosz vállalat együttvéve.

Forrás: [origo]

Az orosz olajkitermelésben a TNK-BP és Rosneft részesedése hatalmas. Az alábbi ábrán látható, hogy a két társaság 2006-ban még a teljes orosz kitermelés 35 százalékáért volt felelős, ez a szám 2011 végére már 42 százalék fölé emelkedett. (Fontos azonban megjegyezni, hogy a Rosneftnek és a TNK-BP is van kitermelési projektje Oroszországon kívül, amivel nem korrigáltuk az adatot, de a vállalatok súlyát az orosz piacon ettől függetlenül jól szemléltetik a számok).

Forrás: [origo]

Honnan van pénze a Rosneftnek a felvásárláshoz?

Az 55 milliárd dolláros felvásárlás óriásinak tűnik, és minden idők egyik legnagyobb olaj és gáz szektorban végrehajtott tranzakciója lehet. Csupán az Exxon és a Mobil 1998-as 80 milliárd dollár értékű összeolvadása és a BP szintén 1998-ban végrehajtott Amoco megvétele nagyobb a most bejelentett ügylettől.

A gigafúzió megvalósításához ráadásul elképesztő mennyiségű készpénzre van szüksége a Rosneftnek, összesen 45,1 milliárd dollárra.
Az orosz vállalat 16,8 milliárd dollár értékben vett fel hitelt egy több bankból álló konzorciumtól. Az összeg egy része, 4,1 milliárd dollár ötéves, a másik 12,7 milliárd dolláros része pedig kétéves futamidejű. A Reuters értesülései szerint a kamatok pedig kimondottan kedvezőek. A Rosneft továbbá egy 10 milliárd dolláros kötvénykibocsátást is tervez, hogy meglegyen a teljes összeg.

A cég a bankhitelek mellett egy érdekes finanszírozási forrást is bejelentett december végén. A Rosneft két nyersanyagkereskedővel, Glencore-ral és a Vitollal kötött egy szerződést, miszerint 10 milliárd dollár hitelt vesznek fel a bankjaiktól a nyersanyaggal kereskedők, amit a Rosneftnek utalnak, melyet a következői öt évben olajjal törleszt az orosz mamut. A jelenlegi napi olajexport 10 százalékát ezzel le is köti az orosz cég.

A szabályozó hatóságok vélhetően 2013 első felében bólinthatnak rá a tranzakcióra. Mindenesetre a Rosneft Londonban forgó papírjai az elmúlt hat hónap során jól teljesítettek, 6 dollár alatti szintekről egészen 9 dollár fölé emelkedtek.

Rosneft napi grafikon (London)

Forrás: [origo]