Hirtelen már nem kell az arany

Megtörve a több éves trendet, 2012-ben először csökkent az arany iránti kereslet. A 3,4 százalékos zsugorodás főként a központi banki aranyvásárlások, aranybefektetések és aranyékszerek iránti kereslet változásával magyarázható. Hosszabb távon azonban számos makrogazdasági tényező is szerepet kap, valamint az eurózónával kapcsolatos találgatások is hatást gyakorolnak a keresletre.

2009 óta először csökkent az aranyi iránti globális kereslet a Reuters szerint. 2012-ben 4,5 ezer tonna körül alakult az arany iránti igény, ami 3,4 százalékkal marad el 2011-hez képest. A kereslet csökkenése magyarázatként szolgálgat az arany árfolyamának 2012-ben történt megtorpanására is. A várakozások szerint a kereslet idén is hasonló szinten alakul majd, bár vélhetően pár százalékkal emelkedhet. Az aranykereslet 2012-ben is alapvetően ékszervásárlásokból, befektetési célú aranykeresletből és a központi bankok vásárlásaiból származott.

2012-ben a globális ékszerkereslet 3,2 százalékkal csökkent, viszont az aranyat tartalmazó ékszerek eladási listáját a különféle spekulációkkal szemben továbbra is India vezeti, ám könnyen elveszítheti ezt a pozíciót. Mindazonáltal India egyelőre közel 8 százalékkal előzi meg a második helyezet Kínát. Fontos lehet azonban, ahogy arról korábban az Investor.hu is beszámolt, hogy az indiai kormány 4 százalékról 6 százalékra emelte az arany importálása után fizetendő adót. Az intézkedés természetesen azonnal megváltoztatta a fogyasztói magatartást, 35 százalékos keresletbővülést generálva az utolsó negyedévben. A két ország által támasztott kereslet 2012-ben már az összes ékszerkereslet 56 százalékát tette ki, szemben a 2011-es 43 százalékkal.

Ha a befektetési célú aranykeresletet aranybefektetéseket vizsgáljuk, akkor 10 százalékos éves esést tapasztalhatunk. Jobban megvizsgálva, ha kiszűrjük az ETF és egyéb befektetéseket, akkor már vaskos, 17,1 százalékos visszaesésről beszélhetünk 2012-ben. Ez utóbbi a teljes összkereslet 28,5 százalékát teszi ki, ami alapvetően magyarázza a tejes aranykereslet csökkenését. Ezen belül is főként az Indiai és európai piacon tapasztalt csökkenések tehetőek a kialakult helyzetért felelőssé, hiszen itt a legnagyobb a befektetések aránya.

Keresletnövelő tényezőként lehet említeni azonban a központi bankok aranyvásárlásait. A 2012-ben 535 tonna aranyat vásárló intézmények 48 éves csúcsot döntöttek meg. Bár a kereslet 17 százalékkal bővült az ő esetükben, a teljes keresleten belüli relatív alacsony aránnyal, 12,15 százalékkal szerepelnek, ami a teljes kereslet csak kismértékű növekedését tudta eredményezni 2012-ben.

Hosszútávon fontos keresletbefolyásoló tényező lehet az eurózónával kapcsolatos félelmek alakulása. Ahogy a félelmek csillapodnak, a befektetők menedékeként használt arany úgy engedi át a teret a részvénypiac felé, ami az arany utóbbi években mutatott kiváló teljesítményének végét jelentheti. Marcus Grubb, az Arany Világtanács igazgatója azonban hangsúlyozza, az jövővel kapcsolatos optimista világkép még nem feltétlenül kell, hogy kiszorítsa az aranyat a befektetők portfóliójából, hiszen a kockázatok alacsony szinten tartásához szükséges eszköz lehet.

Az arany árfolyama (dollár/uncia)