Matolcsy: nem baj, ha késik az e-útdíj

Nem fenyegeti a költségvetést az e-útdíj rendszer késlekedése Matolcsy György szerint, mert egyfelől kellően bőséges tartalékokkal számolt a kormány a tervezéskor, másfelől pedig a bevétel elmaradását több tényező ellensúlyozhatja. Még el is készülhet részben a rendszer, éppen a legnagyobb bevétellel kecsegtető autópályákon, de az állami körbe rendelt beruházási projekt jelentős megvalósítási és költségkockázatokat hordoz magában. A Magyar Telekom számára enyhén pozitív lehet, ha a T-Systems ismét bekerül a kivitelezésről szóló tárgyalásokra, de nem világos, hogy milyen feladatokat kaphat, ha egyáltalán, így értékelni sem lehetséges.

Nem okoz gondot a költségvetés számára az e-útdíj rendszer kiépítésének késlekedése Matolcsy György szerint, aki egy képviselői kérdésre válaszul kifejtette, hogy a 75 milliárd forintos bevétel elmaradását ellensúlyozza majd a rendszer kiépítési költségeiben jelentkező megtakarítás, és az életben maradó matricás rendszerből származó bevételek - írja nagytestvérünk, az origo.

A költségvetésben ráadásul a nemzetgazdasági miniszter szerint kellően nagy tartalékok szerepelnek ahhoz, hogy az e-útdíjjal, a pénztárgépek NAV-hoz való bekötésével és az online szerencsejáték megadóztatásával kapcsolatos késlekedés se sodorja veszélybe a vállalt deficitcél teljesítését.

A Népszava információi szerint mindeközben a kormány a sikertelen e-útdíj tender szereplőivel tárgyal az állami hatáskörbe vont beruházás megvalósításának részfeladatairól, így a T-Systems és a Kapsch is bekerült a tárgyalópartnerek közé, miközben a tender során teljesen esélytelennek tűntek. A 35 milliárd forintos ajánlattal győztes Getronics ugyanakkor januárban visszalépett a szerződéskötéstől, miután Orbán Viktor kijelentette, hogy az állam saját hatáskörben valósítja meg a kiépítést.

Ezzel együtt teljesen kizárt, hogy a kormány időben befejezze a teljes, 6300 kilométeres tervezett szakaszon a rendszer kiépítését, függetlenül attól, hogy melyik technológiai megoldást is választja. Az útdíjbevételek 75-80 százalékát adó autópályákon ugyanakkor pár hónapon belül kiépíthető lenne a rendszer a kamionosok számára csak pár eurós kiadást jelentő, figyelőkapus rendszer, miközben a beruházási költségeknek csak kisebb, 20-30 százalékos része adódik ezeken az utakon.

Elvileg még meg is lehet, gyakorlatban valószínűleg nem

A fenti információk alapján a kormány elvileg az első félévben nagyjából 10-12 millirád forintos ráfordítás mellett akár egészen értékelhető kiépítettségig eljuthat az elektronikus útdíj-fizetéssel, amely így a második félévben már 50 milliárd forint körüli összeget is megtermelhet az autópályákon a költségvetés számára. Az elmélettel ugyanakkor a gyakorlatban több bökkenő is akad.

A messzeföldön híres magyar állami beruházások megvalósítási hatékonysága és gyorsasága alapján rendkívül nagyok a kockázatok, hogy egyáltalán el tudja-e kezdeni a munkát az állam a kitűzött határidőig. A furcsa, állami körben tartott projekt költségei is sokkal nehezebben kalkulálhatók, a végső számla könnyen átlépheti az eredetileg tervezett ráfordítást. A tenderen vesztes szereplők részvétele érthető lenne, hiszen egyetlen állami vállalatnál sincsen megfelelő kompetencia és kapacitás a rendszer megtervezésére, kiépítésére, miközben a tenderen résztvevő vállalatok erre kész megoldásokkal rendelkeznek.

A T-Systemsen keresztül enyhén pozitív hír a Magyar Telekom számára, hogy a kormány mégis tárgyal az 53 milliárd forintos ajánlatával a versenyből kieső céggel, de a pontos hatás nehezen értékelhető, hiszen nem világos, hogy milyen részfeladatokról van szó, és hogy a tárgyalások tényleges megrendelésekhez vezetnek-e majd, és ha igen, milyen volumenűekhez. Ez a verzió azt is jelentheti, hogy az üzemeltetésből származó bevételekkel nem számolhat a T-Systems (és a többi kivitelező), de mivel a projekt értékének csak kis szeletét adták a jövőbeli üzemeltetési bevételek, ez nem jelent problémát.