Vigyázz, csúnya vége lehet, ha Amerikának hitelezel

Bill Gross mellett Jim Rogers is pesszimista álláspontot foglalt el a kötvénypiacokkal kapcsolatban, mivel a guru szerint tovább folytatódhat azok a folyamatok, amelyek az amerikai állampapírokon elszenvedett nagy veszteségekhez vezetett januárban. A befektetők a részvénypiaci nagy raliból szeretnének részesedni, és ezért folyamatosan csoportosítják át tőkéjüket a részvényekbe a kötvényektől, ráadásul a Fed laza monetáris politikája sem kedvez az államkötvényeknek. Emiatt Jim Rogers jelentős méretű short pozíciókat épített fel a amerikai állampapírokból, és további eladásokat tervez.

A világ legnagyobb kötvényalapját kezelő Bill Grosshoz hasonlóan a veterán befektetési guru, Jim Rogers is arra figyelmeztetett, hogy annak a folyamatnak még koránt sincs vége, mely az amerikai állampapírokon elszenvedett közel rekordméretű veszteségekhez vezetett tavaly.

A munkanélküliség ráta januári növekedése, valamint a gyenge januári GDP-adat miatt nem valószínű, hogy a Fed idő előtt befejezné eszközvásárlási programját, ami továbbra is likviditással láthatja el a részvénypiacokat - véli a befektető, aki egyébként Soros György társa volt a legendás Quantum Fundban. Részben emiatt újabb csúcsukra másztak az amerikai részvényindexek, ami nem kedvez a kötvénypiacoknak, mivel mindenki ebből a raliból szeretne részesedni. A befektetők folyamatosan vonják ki a tőkét az állampapírokból, és csoportosítják át részvényekbe, amit a részvényalapok tőkebeáramlása is alátámasztott az elmúlt hetekben.

Emiatt az USA államkötvényein egyre nagyobb veszteségeket kénytelen elszenvedni a befektetők, ahogy a hozamok fokozatos emelkedésnek indulnak. Ezt támasztja alá, hogy a Bank of America Merril Lynch által kezelt kötvényindexek alapján 0,9 százalékos veszteséget okoztak ezek a papírok a piaci szereplőknek az év eleje óta. Januárban ez az index 1 százalékot esett egy hónap alatt, ami a legnagyobb havi csökkenésnek számít tavaly március óta.

A 10 éves államkötvények hozama 1,98 százalékon mozog, miközben júliusban soha nem látott mélységben, 1,38 százalékon is megfordult. A Bloomberg felmérése szerint ez az érték 2,25 százalékra emelkedhet év végéig, ami azt jelenti, hogy a befektetők átlagosan 0,5 százalékos veszteséget szenvedhetnek el a hozamemelkedés miatt, szintén a Bloomberg adatai alapján. A fentiak miatt Jim Rogers közölte, short pozíciókat épített fel a hosszú lejáratú államkötvényekből, és további eladásokat tervez.

Pedig első hallásra ez nem tűnik igazán jelentősnek egy fél százalékos veszteség, de a részvénypiaci alapoknál általában kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó, hatalmas tőkét kezelő kötvényalapok esetében egy ilyen veszteség súlyos dollármilliárdokban mérhető. A 0,5 százalékos veszteség ráadásul egyáltalán nem törpül el a jelenleg elérhető kötvényhozamok mellett, hiszen a lenti ábra tanulsága szerint egy tízéves amerikai állampapírt lejáratig megtartva éves átlagban 2 százalékos hozamot érhet el a befektető.

A nagy kötvényguru, Bill Gross szerint az infláció emelkedhet 2014 és 2016 között a Fed laza monetáris politikája miatt, ami felfelé tolhatja el a hozamgörbe hosszú végét. Ez pedig az árfolyamok csökkenésével jár együtt. James W. Paulse, a Wells Capital befektetési stratégája is hasonló véleményen van, szerinte is a kötvényhozamok emelkedése valószínűbb. Noha 1980 óta a kötvények versenyképes hozamokat biztosítottak a részvénypiacokkal szemben, ennek a folyamatnak minden bizonnyal vége az idézett befektetők szerint.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha okosan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).