A hét első napján rövid időre 305 forintig csökkent az euró ára, azonban délutánra elfogyott a hazai fizetőeszköz lendülete, és újra a gyengülés irányába mozdult. Eleinte még örültek a befektetők annak, hogy megoldódnak a ciprusi problémák, és végül a 100 ezer euró feletti bankbetéteket adóztatják csak meg, a törékeny hangulatot azonban egy rosszul sikerült nyilatkozat elrontotta.
Miközben a múlt héten az Euróőai Unió vezetői azt hangsúlyozták, hogy egyszeri és kivételes eset a bankbetétek megadóztatása Cipruson, az Eurocsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem azt mondta, Ciprus minta lehet, vagyis más országokban is hasonló válságkezelési eszközöket alkalmazhatnak a jövőben. Mindez tovább erodálta az euróövezet iránti bizalmat, és fokozhatja a periférikus euróövezeti országok betéteseinek aggodalmait.
Kedden 306 forintról indult a foruint euróval szembeni jegyzése. A külpiaci hangulat változása mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése befolyásolhatja az árfolyamot, és a jegybak közleménye is a figyelem középpontjába kerülhet. Elemzők szerint újabb 25 bázisponttal vághatja a kamatot az MNB, így történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkenhet az irányadó ráta.
A kamatcsökkentés mellett szólhat, hogy az infláció a 3 százalékos jegybanki cél alá csökkent februárban, miközben a gazdaság továbbra sem indult növekedésnek. A bérek oldaláról sincs inflációs nyomás, hiszen a legutóbbi adatok alapján a reálbérek stagnálnak. Problémát a forint elmúlt időszakban látott esése jelenthet, valamint az, hogy Magyarország kockázati megítélése inkább romlott az elmúlt egy hónapban.
Matolcsy György, az MNB új elnöke az [origo] értesülése szerint nem fog sajtótájékoztatót tartani, és a jövőben sem áll majd ki a kamatdöntő ülések után, hogy ismertese a döntés hátterét és feleljen a felmerülő kérdésekre. A szokás szerint délután 3 órakor nyilvánosságra kerülő közleményt azonban továbbra is kiadja majd a monetáris tanács.