A CIB agresszív átalakításra készül

Az egyik legnagyobb bank készen áll arra, hogy agresszíven átalakítsa és csökkentse itteni jelenlétét, mert "Magyarország kész rémálom". A CIB évek óta halmozza a veszteségeket, csak tavaly 130 milliárdos mínuszt hozott össze, megszenvedte a válságot, elege van a kormányzati pofonokból, de csapdahelyzetben van. Egy nagybank nem tud csakúgy kivonulni.

"Magyarország kész rémálom a pénzügyi szektor szemszögéből, a helyzet annyira embert próbáló, hogy a bank felkészül a működés agresszív átalakítására, csökkentheti itteni jelenlétét" - így fogalmazott a CIB Bank anyabankjának, az olasz Intesa Sanpaolónak a vezérigazgatója kedden délután.

Az egyik legnagyobb hazai bank tulajdonosától ezek a mondatok még Magyarországon is szokatlanul erősek, ahol azért az elmúlt években a Raiffeisen és az Erste osztrák nagyvezéreitől is jött már kemény üzenet (itt és itt). Ez utóbbiak azonban mindig nyomatékosan hozzátették, hogy ha szívják is a fogukat a kormány bankokat sújtó intézkedései (elsősorban a végtörlesztés és a bankadó) miatt, a magyarországi piac stratégiailag kifejezetten fontos a számukra, ezért kibekkelik a nehéz időket, és itt maradnak.

A CIB-vezér szavait ennél radikálisabban is lehet értelmezni, akár úgy is, hogy Olaszország legnagyobb, a térség 12 országában jelen lévő bankja a kivonuláson gondolkozik, ám a CIB ezt határozottan cáfolta és minden alapot nélkülözőnek minősítette az [origo] kérdésére. Hangsúlyozták: a CIB anyabankjának "semmilyen kivonulási terve nincs".

130 milliárdos veszteség

A milánói bankvezér csalódottsága érthető, az elmúlt évek milliárdos veszteségei után tavaly is óriási mínuszt hozott össze a magyar leánybank. Euróban számítva - az Intesa Sanpaolo pár nappal ezelőtt publikált adatai szerint - 441 millió euró volt a magyarországi veszteség, ami a jelenlegi forintárfolyamon több mint 130 milliárd forint. Ez még az MKB Bank - információink szerint - mínusz 90 milliárd forint körüli eredményénél is rosszabb (pedig az elmúlt években az MKB volt a stabil sereghajtó), és bár a tavalyi számokat hivatalosan még nem közölték a magyarországi bankok, nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy 2012-ben a CIB volt a legveszteségesebb a magyar bankszektorban.

Egy a bankhoz közeli forrásunk szerint Enrico Cucchiani csupán "szájkaratézásnak" szánhatta szavait, mivel a tulajdonosok tisztában vannak azzal, hogy ma szinte lehetetlen vevőt találni egy ilyen méretű és ilyen helyzetben lévő bankra, a kivonulás tehát nem reális alternatíva. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az olasz bankvezér szavai pár órával az után hangzottak el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, forintosítani szeretné a kisvállalkozások devizahiteleit (pontosabban felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy fél éven belül dolgozzon ki erre egy programot), és ismét megerősítette, hogy 50 százalékban magyar tulajdonú bankrendszert szeretne látni.

Ez utóbbi gondolat ugyan nem új (az osztrák bankok már nem is ijedtek meg tőle), de a céges hitelek forintosításának az ötlete (mint egy újabb végtörlesztés réme) kiválthatta Cucchiani harcias reakcióját. Más, CIB-es forrásunk szerint a bankvezér Orbántól teljesen függetlenül és pusztán szerencsétlenül időzítve fogalmazta meg a magyarországi környezettel szembeni kritikáját.

Elkötelezettek, de új irányt keresnek

Az anyabank vezetője által említett agresszív CIB-átalakítás ugyanakkor számos kérdést vet fel. Nem hivatalos háttérbeszélgetéseken már hónapokkal ezelőtt több banki szakember ragadtatta magát olyan kijelentésre, hogy bennfentes értesüléseik szerint a CIB tulajdonosai egy 2-3 évre szóló visszahúzódási forgatókönyvet készítettek. E szerint a bank fontosabb döntéshozói pozícióit kivinnék az országból, és fiókteleppé alakítanák a magyar részleget, és ezzel párhuzamosan elküldenék a dolgozók egy részét, és bezárnának bankfiókokat.

A CIB ezeket az értesüléseket is határozottan cáfolta. "Az Intesa Sanpaolo az elmúlt években és a közelmúltban is nagy mértékű befektetéseket és tőkeemeléseket hajtott végre Magyarországon: 2011-ben 40 milliárd forint, 2012 első félévében pedig 45 milliárd forint volt a tőkeemelés összege, ami az anyabank elköteleződését mutatja az ország és a CIB Bank magyarországi jelenlétével kapcsolatban" - válaszolta kérdésünkre a bank sajtóosztálya. Azt viszont Cucchiani is nyilvánosan kijelentette a napokban, hogy egy tanácsadói csapatot vezényelt Magyarországra, amely átvilágítja a működést, és segít felvázolni az új irányokat.

Összehúzódnak

A bankszektort jól ismerő, számos adás-vételi tranzakcióra rálátó tanácsadó forrásunk is ezt a "visszahúzódási forgatókönyvet" tartja a leginkább elképzelhetőnek arra az esetre, ha egy CIB méretű bank agresszív átalakítást és jelenlétének csökkenését tervezi. A kivonuláshoz ugyanis kellene egy vásárló is, aki átveszi a bank betét- és hitelállományát, ám ez a jelenlegi környezetben azért nehéz, mert miközben a betéteseket, a betétesek pénzét és a jó adósokat is bármely más bank szívesen átveszi, a rossz hitelekért senki nem ad pénzt. Ettől a portfóliótól legfeljebb igen nyomott áron lehet csak megszabadulni, ami azonnali óriási veszteséget jelentene a bank tulajdonosainak.

Ezt csak akkor érdemes bevállalniuk, ha egészen sötéten látják a jövőt, és úgy gondolják, hogy többet veszítenek azzal, ha az eddigi mederben folytatják a tevékenységüket. Tanácsadó forrásunk szerint ez tehát nem tűnik valószínűnek, így marad az összehúzódás. Erre több példa is van a mai magyar bankszektorban, kicsiben ezt csinálja az Erste és több más, külföldi tulajdonú hazai bank is. Fiókokat zárnak be, visszafogták a hitelnyújtást, folyamatosan csökkentik a mérlegfőösszeget, vagyis kisebb létszámmal lényegesen passzívabbak, mint amilyenek korábban voltak, vagy ahogyan más országokban működnek.

Ha a CIB mindezt erőltetettebb tempóban akarja is tenni, és bizonyos tevékenységeit leépíti, az egyébként nem érinti a bank már meglévő ügyfeleit. Az adósoknak ugyanúgy törleszteniük kell a hitelüket, a betétesek pedig kapnak kamatot, legfeljebb kevesebb helyen férnek hozzá a fiókokhoz, ATM-ekhez.

Miért van ekkora veszteség a CIB-nél?

A legnagyobb problémák évek óta a CIB hitelállományával vannak, azon belül is az úgynevezett projekthitelek minőségével. A bank a pénzügyi válság előtt igen aktív volt az ingatlanfejlesztési (például szállodaépítési) beruházások finanszírozásában, ám ezeknek egy része a válság hatására nem valósult meg, a hitelek egy része bedőlt. Ennek következtében, ahelyett, hogy a CIB visszakapta volna a korábban kihelyezett kölcsöneit, ma rengeteg szállodával (köztük nagyon sok vidéki hotellel) rendelkezik, amelyekből viszont nem lát pénzt. Forrásunk szerint bár a bank éveken át ült a rajta ragadt hotelportfólión, tavaly megkezdte az ingatlanok kényszerértékesítését. Mivel sok esetben csak a korábban becsült érték töredékéért tud vevőt találni az ingatlanokra, ebből keletkezett a tavalyi óriási veszteség, és lehet további is, ha folytatódnak a kényszereladások.