Csúcson a magyar csődkockázat

Közel hat hónapos csúcsra emelkedett ma a magyar állam piaci szereplők által árazott csődkockázata. Az országkockázat mérésére előszeretettel használt CDS-felár közel 380 bázispontos magasságba kapaszkodott, miközben az eurózóna perifériájához tartozó spanyol vagy olasz CDS-felár nem mutatott érdemi megugrást. A befektetők egyre nagyobb kockázatokat áraznak a magyar eszközökkel kapcsolatban, amit úgy tűnik sokkal inkább egyedi specifikumok, mintsem nemzetközi hangulati tényezők magyaráznak.

Legutóbb tavaly október elején tartózkodott a mostanihoz fogható magasságban a magyar csődkockázati mutató, az úgynevezett CDS-felár. Az utóbbi hetekben az ország kockázati megítélése folyamatosan romlott a piaci szereplők értékítélete alapján, az S&P tegnapi lépése pedig ma jelentősebb emelkedést generált a mutatóban.

A magyar CDS-felár emelkedésének hátterében is ez állhat, a hitelminősítő hazai intézmények hatékonyságának csökkenésére vonatkozó megjegyzései sokakat elbizonytalaníthattak. Miközben ugyanis a magyar csődkockázati mutató ma nagyot emelkedett, az eurózóna periféria országai esetében - melyek a hangulati elemek változására jellemzően szintén nagyon érzékenyen reagálnak - nem láthatunk hasonló folyamatokat.

A magyar csődkockázat megítélése azonban nemcsak ma vált el jelentősebb mértékben a régióban tapasztalható folyamatoktól. A magyar országkockázat megítélése már január vége óta romlik - amiben a jegybankelnöki székben történ változás is a hátterében állhat -, eközben a cseh vagy lengyel CDS-ek mérsékelt csökkenést tudtak felmutatni.