Az [origo] korábbi információja szerint a jegybanki stáb tagjai félreérthetetlen célzásokat kaptak az elmúlt hetekben, hogy a kormány számára kényes területeken, a gazdasági növekedésnél és a költségvetési hiánynál igazodjanak a hivatalos prognózishoz. A jegybank korábbi jelentéseiben ugyanis jellemző volt, hogy a stáb lényegesen negatívabban ítélte meg a gazdasági kilátásokat, mint a kormány.
A múlt év decemberi inflációs jelentésben például az MNB 2013-ra még 3,5 százalékos, 2014-re 3,2 százalékos inflációt jelzett, a GDP növekedési prognózis erre az évre 0,5, 2014-re 1,5 százalék volt. Az új prognózisban azzal számolt az MNB, hogy a háztartási energia januárban bejelentett 10 százalékos árcsökkentése után az év második felétől a víz, a szemétszállítás és a csatornadíjakban is árcsökkenés következik be, ami az idén és jövőre is 0,25-0,25 százalékponttal mérsékli az inflációt.
"Az MNB stábja által készített jelentés az előrejelzés szabályainak megfelelő március elején érvényes, 300 forint körüli euróárfolyammal számolt" - mondta Virág Barnabás, az MNB igazgatója. Hozzátette: rövid távon ez az árfolyamszint maradhat, hosszabb távon viszont erősödhet a forint az euróval szemben.
A jelentés részletes adatai szerint az infláció 2013 második felében 2,2 százalékon éri el mélypontját, jövőre 2,7-2,9 százalékra emelkedik, és 2015 első negyedében 3,0 százalékos lesz. Az uniós módszertan szerinti GDP-arányos 2013. évi államháztartási egyenleg az MNB előrejelzése szerint a 400 milliárd forint összegű szabad tartalékok törlése esetén 2,9 százalékos hiányt eredményez.
Az inflációs jelentésben az MNB stábja több tényezővel magyarázza a decemberivel megegyező, 2013. évi 0,5 százalékos növekedési prognózist. Egyrészt 2012-ben átmeneti hatások miatt csökkent 1,7 százalékkal a GDP, főleg a mezőgazdaság visszaesése, másodsorban pedig a decemberi gyárleállások miatt. Az idei növekedést segíthetik az autóipari beruházások, és bővülhet a háztartások fogyasztása is. Ennek hátterében az alacsonyabb infláció, illetve az ennek következtében létrejövő többletjövedelem áll. A lakosság reáljövedelme a tavalyi 3,3 százalékos zsugorodás után idén 0,1 százalékkal javul az MNB becslése szerint.
Az MNB új prognózisában a decemberi 2,7 százalékos visszaesés helyett 1,4 százalékos csökkenéssel számol a kormányzat végső kiadásainál, a beruházásoknál a korábban jelzett 0,2 százalékos zsugorodás helyett 1,4 százalékos csökkenés várható 2013-ban, jövőre viszont 2,1 százalékkal bővülhetnek a beruházások.
A folyó fizetési mérleg többlete a tavalyi 1,8 százalékról ebben az évben 3,3 százalékra, jövőre 4,2 százalékra nő a GDP arányában.